Több mint 1,7 milliárd forintos kárösszeggel indult a viharszezon
A biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak a kárkifizetésekre májusban, a viharszezon első hónapjában, a társaságokhoz több mint 16 ezer bejelentés érkezett – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.
A bejelentések száma negyedével volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
A szövetség jelezte, hogy az adatokban még nincsenek benne a legutóbbi hétvége viharkárai, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, illetve nincsenek benne a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, valamint a közintézményekben keletkezett károk sem.
A bejelentések számát leginkább május 17-25-i, valamint a május 31-i viharok, beázások, jégverések, felhőszakadások, villámcsapások növelték. Leginkább Budapest, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, főként Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térsége volt érintett.
A Mabisz felidézte, hogy tavaly a viszonylag nyugodtabb május után a júniusi és az augusztusi időjárás is súlyos károkat okozott; a négy viharhónap után 13 milliárd forintnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg.
Június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján idén is további nehéz hónapok előtt állnak a biztosítók – tették hozzá.
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a néhány évvel korábbiakat, ezt főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek okozzák. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ügyfelek ne váljanak alulbiztosítottakká – közölte a biztosítók szövetsége.
A Mabisz felhívta a figyelmet, hogy a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el a károsultak, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén
Az UNION Biztosító felügyelő bizottsága mai döntése értelmében Havas Gábor (43) váltja Almássy Gabriellát az UNION élén. A pozícióhoz szükséges hatósági engedélyezés folyamatban van.
Havas Gábor tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Wirtschaftsuniversität Wien-en folytatta, aktuárius szakirányon diplomázott. Szakmai pályafutását az ING-nél és a Signal Biztosítónál kezdte, 2007-ben váltott az Aegon közép-kelet-európai szervezetébe, ahol akvizíciós és zöldmezős projektekért volt felelős, régiós stratégiai értékesítési kezdeményezéseket felügyelt. Nevéhez fűződik továbbá az Aegon Magyarország Prémium üzletágának felépítése.
A menedzser jelenleg az AEGON Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese, ill. ezzel párhuzamosan 2023. januárjától az UNION pénzügyekért felelős igazgatósági tagja. Elnök-vezérigazgatói kinevezésével Havas Gábor az AEGON Magyarországnál betöltött igazgatósági tagságáról lemond, az AEGON új CFO-jának keresése folyamatban van.
Az UNION Felügyelő Bizottsága gratulál Havas Gábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy kiterjedt piacismerete, átfogó szaktudása és lendülete hozzájárul ahhoz, hogy az UNION továbbra is erős, meghatározó szereplője legyen a magyar biztosítási piacnak. - – mondta Lehel Gábor, a Vienna Insurance Group igazgatóságának tagja, az UNION Felügyelő bizottságának elnök-helyettese.
forrás: biztositomagazin.hu
Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével
Noha sokan elodázzák, nem érdemes hosszasan halogatni az életbiztosítás megkötését. Az egyik legfontosabb szempont ugyanis az, hogy mennyi idős a szerződni kívánó személy: ez a faktor alapvetően határozza meg a díj nagyságát.
Sok fiatal gondolja úgy, ráér az életbiztosítás megkötésével idősebb koráig, amikor nagyobb esélye lesz a betegségeknek. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint azonban ez pénzügyileg nem kifizetődő, mert annyival drágább idős korban megkötni egy életbiztosítást, hogy összeségében többet kell fizetni a védelemért 20 évre, mint 40 éves időtartamra.
Az életbiztosítási szerződés megkötésekor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi idősek vagyunk. Ez alapvetően meghatározza ugyanis a fizetendő díj nagyságát. Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy a megkötött szerződések nagy részének díja nem növekszik az életkor előrehaladtával, hanem ugyanaz marad a biztosítási időtartam végéig.
Ha például 25 éves korban kötünk életbiztosítást, akkor nagy valószínűséggel ugyanazt a havidíjat fizetjük majd akár 65 éves korunkig. A Bankmonitor számításai szerint egy 25 éves korban megkötött, 10 millió forint biztosítási összegű szerződés havidíja 5 300 Ft jelenleg, ami 40 év alatt 2,54 millió Ft költséget jelent.
Amennyiben 45 éves korban, 20 éves időtávra - ugyancsak 65 éves korunkig – kötjük meg ugyanezt a szerződést, akkor a védelemért havi 11 600 Ft-ot kell fizetnünk, ami összegében 2,78 millió Ft teljes kiadást jelent. 20 évnyi védelemért tehát összeségében 240 ezer forinttal kell többet fizetni, mint 40 év biztosításért.
A pénzügyi előnynél is fontosabb azonban, hogy az előbbi esetben két évtizeden keresztül védőháló nélkül maradunk, vagyis egy fiatalkori betegség vagy baleset esetén nem kapun segítséget. Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz azonban életbiztosítási szerződést kötni. Nemcsak az életkorunk miatt drágulhat ugyanis a biztosítás, hanem azért is, mert minél idősebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémánk adódhat. A diagnosztizált betegségek miatt pedig a biztosító esetleg csak megemelt díjjal köt velünk szerződést, de akár az is előfordulhat, hogy elutasítanak bennünket, mert túl kockázatosnak ítélik a szerződéskötést. Az is problémákat okozhat, hogy az előzménybetegségeket minden biztosító kizárja. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőzően kialakult betegségekre nem fog térítést nyújtani a biztosítás.
forrás: privatbankar.hu
CLB TIPP: Weboldalunkon életbiztosítás ajánlatokat is össze tud hasonlítani, illetve meg is kötheti a kiválasztottat:
Életbiztosítás kalkulátor >>
Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
Magyarországon a biztosított lakások aránya megközelíti a 75 százalékot, amivel Európa élmezőnyéhez tartozunk. Javítanivaló, tennivaló azért ezen a területen is akad, az igazi kihívást azonban az ingatlanok alulbiztosítottságának felszámolása jelenti. A probléma abból fakad, hogy a tulajdonosok nem követik a lakások építési vagy éppen a felújítás, korszerűsítés eredményeként jelentkező értéknövekedését a biztosítási szerződésekben.
Az OTP Bank tapasztalatai szerint 2023-ban az ügyfelek csaknem egyharmada már módosította a korábban megkötött szerződését, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, a tájékoztatási kampányra érkezett visszajelzések is kedvezőek, de bőven van még tennivaló.
A cél az, hogy minél többen felismerjék, ha a biztosításuk nem követi az ingatlan újraépítési értékét akkor az nem nyújt megfelelő fedezetet az esetlegesen bekövetkező károk elhárítására, felszámolására. A lakások értékét alapvetően két tényező növeli: az elmúlt években különösen kiugró drágulás, illetve a felújítási, korszerűsítési beruházások.
Bár az elmúlt időszakot jellemző folyamatos és erőteljes drágulás tavaly, az utolsó negyedévben veszített a lendületéből, a hazai lakáspiacon, és az otpotthon.hu-n eladásra meghirdetett lakóingatlanoknál az idei első negyedévben azt tapasztaljuk, hogy az infláció alatt maradt az árnövekedés, a korábbi, dinamikus drágulás miatt könnyen előfordulhat az, hogy káresemény esetén az akár öt-tíz éve megkötött lakásbiztosítás ma már nem nyújt fedezetet az ingatlan újraépítési értékére - – összegezte tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatója.
Ami a konkrét számokat, adatokat illeti, a lakások árnövekedésében Európa éllovasai közé tartozunk. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat 2022 utolsó negyedévében 16.5 százalékos magyarországi áremelkedést mutatott ki a megelőző év azonos időszakához képest, amivel Horvátország és az észtek mögött a harmadik helyen álltunk az EU-ban.
A lakásfelújításokat, korszerűsítéseket tavaly az állami támogatások is segítették. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022 harmadik negyedévének végén az otthonfelújítási programban az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát az ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordították.
A lakásbiztosítási piac komoly változások előtt áll, április 30-án léptek életbe az új szabályok, amelyek célja, hogy a fogyasztók a biztosítók erősödő versenyében találják meg a számukra legkedvezőbb megoldásokat, amelyek között kiemelt szerepük van a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (MFO).
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás
Négy biztosítóról mondta ki az Irányító Hatóság, hogy reálisak a biztosítási díjak.
A palyazat.gov.hu-n megjelent az Irányító Hatóság tájékoztatása a VP3-17.1.1.-16 – A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás és a vonatkozó irányító hatósági tájékoztató keretében meghatározott kárhányadvizsgálat alapján megfelelt biztosító társaságokról.
Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek észszerűségének vizsgálatára. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás alapján azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, észszerűek.
Az Irányító Hatóság vizsgálata alapján az alábbi biztosító társaságokról állapították meg azt, hogy a biztosítási díjak észszerűnek tekinthetők:
- Agrár Biztosító, Österreichische Hagelversicherung
- Allianz Hungária Zrt.
- Generali Biztosító Zrt.
- Groupama Biztosító Zrt
forrás: agroinform.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál
Bizonyára minden biztosítással rendelkező lakástulajdonos számára fontos az, hogy amikor az otthonában kár történik, a biztosító teljesen kifizesse azt. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy ez az ügyfelen is múlik: az alulbiztosítottság miatt könnyen lehet, hogy a költségnek csak egy részét kapjuk vissza.
Az áremelkedés az építőipart sem kíméli, a munkadíj és az építőanyag is egyre többe kerül. Az árnövekedéssel együtt pedig az ingatlan helyreállítási költsége is emelkedik, azaz, ha kár történik egy ingatlanban, azt csak egyre drágábban tudjuk megjavítani. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy a lakásbiztosítás biztosítási összegét is megfelelő mértékben növeljük, hiszen, ha ezt nem tesszük meg, alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk.
Egy ingatlan akkor van alulbiztosítva, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem lenne elegendő a lakás teljes újjáépítéséhez, mivel a biztosítási összeg egyenlő a kártérítés felső határával. Ilyen például akkor fordulhat elő, ha
- a biztosítás megkötésénél a valós alapterületnél kisebbet adunk meg,
- a szerződés megkötésénél nem adjuk meg az ingatlan specális adatait (például különleges építőanyag), vagy például
- a szerződést régen kötöttük meg, azóta pedig nem aktualizáltuk, az árak emelkedése miatt pedig már nem elegendő a biztosítási összeg.
Az alulbiztosítosság nem csak akkor jelent veszélyt, ha az otthonunkat a biztosítási összegnél magasabb mértékű kár éri: egy alulbiztosított ingatlannál a kárkifizetés maximuma mindig úgy aránylik a kár teljes értékéhez, mint ahogyan a biztosítási összeg a teljes újjáépítési értékhez.
Például, ha egy 50 millió forint értékű ingatlanban 2 millió forintos kár keletkezik, de a biztosítási összeg csak 25 millió forint, a biztosító a kárnak csak az arányos részét fizeti ki, azaz egymillió forintot, a másik felét pedig zsebből kell megoldanunk.
Az alulbiztosítottságot úgy kerülhetjük el, ha betartjuk az alábbi szabályokat:
- A biztosítási szerződés megkötésénél minden adatot a lehető legpontosabban kell megadni (különös tekintettel a négyzetméterre).
- A biztosítási összeg szinten tartását minden évben kezdeményezik a biztosítók, ezt érdemes elfogadni, hiszen így külön teendő nélkül kerülhetjük el az alulbiztosítottságot.
- Évente legalább egyszer egyeztessük össze a házunk értékét a biztosítási összeggel, ezt akkor is tegyük meg, ha az ingatlan bővítésen, vagy jelentős korszerűsítésen esett át, esetleg nagy értékű ingóságokat vásároltunk.
A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meg kellene barátkoznunk a folyamatosan növekvő biztosítási díjjal. A fedezetek karbantartása mellett a díjak szempontjából is érdemes aktívan kezelnünk a biztosításunkat: minden évben megnézni, el tudnánk-e érni ugyanazt a védelmet egy olcsóbb biztosítással vagy másik biztosítónál is. A meglévő szerződést az éves fordulónap előtt legalább 60 nappal mondhatjuk fel. Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás esetén évente négyszer mondhatjuk fel a szerződést, 2024-től pedig az évfordulón túl minden év márciusában minden lakásbiztosítási szerződéssel megtehetjük ezt.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő esetekben is fizethető előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.
A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést.
Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után.
A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.
A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmillió
Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Óriási fagykárok vannak tavasszal
A 2023. kárenyhítési évben eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.
A tárca a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének.
A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján az idei esztendőtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek - írták, azt javasolva mindenkinek, hogy "időben kösse meg a szükséges növénybiztosítását, amelynek díjához az állam jelentős mértékű támogatást nyújt".
A minisztérium a közleményben hangsúlyozta: mindenképpen érdemes az elektronikus kárbejelentést megtenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére annak érdekében, hogy - az egyéb támogatási feltétel teljesülése esetén - a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek.
Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő az OMSZ honlapján tájékozódhat. Fontos, hogy a termelő az OMSZ adat helyességét - ellenkező bizonyításig - vélelmezze és a kárenyhítési eljárásban kötelezően alkalmazza - ismertette a tárca.
Jelezték azt is, hogy "a termőre fordult és szakszerűen művelt gyümölcsösöknél a kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogszabályban megállapított, tárgyév május 31-ei véghatáridőig szükséges megtenni".
A közlemény szerint "a hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik".
A kárbejelentés elektronikus felülete a https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ linken érhető el - tájékoztattak.
A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését; akinél a növénykultúra - tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest - 30 százalékot meghaladó terméskiesését és 15 százalékot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta; a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig, a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta - olvasható a közleményben.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Erre érdemes figyelni síeléskor: milliókkal is beljebb lehetünk
2021-ben a novembertől március végéig tartó síszezonban már 587 ezer magyar kereste fel a legnépszerűbb európai sípályákat; a tavalyelőtti évben pontosan 40 ezerrel több honfitársunk csatolta fel a sílécét vagy a snowboardját, mint a 2017-es szezonban – derül ki Laurent Vanat svájci gazdasági elemző évente megjelenő, a nemzetközi síturizmusról készített tanulmányából. A becslések szerint a hazai síelők és snowboardozók több mint kétharmada köt utasbiztosítást, ráadásul az óvatosság most különösen indokolt: a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis a biztosító átlagosan harmadával többet, mintegy 200 ezer forintot fizetett ki idén a síbiztosítással rendelkező károsultak számára. Egy extrém síbaleset költsége azonban akár duplájára, közel 4 millió forintra is drágulhatott.
Az elmúlt egy évben felpörgő infláció a síbiztosítások piacát sem kímélte. A tavalyi szezonban az UNION Biztosító átlagosan 150 ezer forintot fizetett ki a síelés során megbetegedő vagy balesetet szenvedő ügyfelek ellátására, illetve a különböző anyagi károkra (például a poggyász vagy sífelszerelés eltűnésére vagy az autó meghibásodására), addig a biztosító legfrissebb statisztikái szerint
AZ IDEI SZEZONBAN MÁR 50 EZER FORINTTAL TÖBBET, ÁTLAGOSAN 200 EZER FORINTOT TELJESÍTETT AZ UNION MINDEN EGYES KÁRBEJELENTÉS UTÁN.
Az egyes esetek között persze milliós különbségek is lehetnek, és időnként még ennél is nagyobb volt az infláció mértéke.
„Ausztriában például extrém áremelkedésekkel találkozhatunk: az a helikopteres mentés, ami 2019-ben még 4 ezer euró, azaz mai árfolyamon mintegy másfél millió forint volt, az idén februárban már 8-10 ezer euróba, azaz akár közel 4 millió forintba is kerülhetett. Nyugati szomszédunknál a magánellátók is drágultak 2019-hez képest, igaz, az előbbinél kisebb mértékben, mintegy 25-30 százalékkal – mondta Szabó Tamás, az UNION utasbiztosítási üzletágának vezetője. – Amennyiben nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyánk – és azt kiegészítő síbiztosításunk –, különösen drága hely Ausztria: egy járóbeteg-ellátás 500-700 euróra, míg egy műtét átlagosan 16 ezer euróra rúg.”
Erre érdemes figyelni a legnépszerűbb síterepen
A magyar síelők és snowboardozók körében Ausztria a legnépszerűbb, amit Olaszország, Szlovákia, Franciaország pályái követnek, és mostanában kezd népszerűvé válni Szlovénia is. Ausztriában jellemzően állami ellátók üzemelnek a sípályák mellett, ezek kisebb összegű – 500 euró alatti – ellátások esetén az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) részesítik előnyben, ezért az utasbiztosítás mellett érdemes ezt is magunknál tartani.
„Nyugati szomszédunknál azonban a helikopteres mentés sok helyen magánkézben van, ami miatt gyakran indokolatlan esetben is így viszik le a síelőket a hegyről. Nemrég például egy fiatal fiúnak leesett a vércukra a sípályán, a magánszolgáltató helikoptere pedig 5500 euróért (mintegy kétmillió forintért) vitte le a hegyről, hogy adjon neki egy kólát és egy szelet csokit. Egyre gyakoribb az is, hogy a sízők a pályák hivatalos zárása után, utolsó csúszásként eltévednek. Egy ilyen esetben a sífelvonót üzemeltető társaság akár több százezer forintot is elkérhet azért, hogy a bajba jutott síelőt lehozza a hegyről” – fogalmazott Szabó Tamás.
Franciaországban a komolyabb sérülések esetén állami intézmények látják el a sérülteket, tehát ott is hasznát vehetjük az EEK-nak, viszont az ellátás költsége 30 százalék önrészt tartalmaz, amit csak az utasbiztosítás fedez. Szlovákiában pedig idén jelentek meg a síterepek mellett a magánellátók, amelyek nem fogadják el az EEK-t, ráadásul északi szomszédunknál a költségek nemzetközi viszonylatban is igen magasak.
Súlyos összegek vándorolhatnak ki a zsebünkből, ha nincs biztosításunk. De mit fizethetnek a biztosítók akkor, ha van?
Ha a hüttéből a (magán)kórház felé lejt a pálya...
Egy súlyosabb sérülés esetén például egy Ausztriában – gyakran a már említett magánszolgáltatók által – elvégzett helikopteres mentés díja 3-4 millió forint, de még a mentővel vagy a motoros szánnal történő szállításra is kifizethet a biztosító kétszázezer forintot.
Az UNION Biztosítónál az egyik legnagyobb biztosítási kártérítés a január–márciusi időszakban heti 4-8 alkalommal előforduló kórházi sürgősségi ellátás (például egy válltörés vagy egy térdsérülés után); az egyik korábbi szezonban egy felkartörés miatt elvégzett azonnali műtétre 17 ezer eurót, azaz több mint 6 millió forintot fizetett ki erre a biztosító a magánellátó részére.
A Magyarországra történő hazaszállítás díja körülbelül 300 ezer forint.
A sípályán is kell a kgfb
Idén januárban nagy visszhangot váltott ki itthon, hogy a hírek szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arra figyelmezteti az Olaszországba készülő síelőket, hogy ne utazzanak felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, mert az olasz síterepeken 2022. január 1-jétől bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. A legtöbb síbiztosítás azonban már tartalmaz felelősségbiztosítást.
Ugyanis nemcsak elszenvedői, de okozói is lehetünk egy síbalesetnek, ebben az esetben pedig előfordulhat, hogy valaki megsérül miattunk. Ekkor ugyanúgy anyagi felelősség terhel minket, mint ha vezetés közben okozunk balesetet. Erre az esetre találták ki a felelősségbiztosítást, amely a kgfb-hoz hasonló.
Ha elveszítjük a kütyüt, vagy megsérül a felszerelés
A téli sportok nem tartoznak a legolcsóbb hobbik közé: a sí- vagy snowboard-felszerelés a lécektől a védőeszközökön át a kiegészítőkig és a ruházatig simán belekerül több százezer forintba. Ráadásul a legtöbben már ki se teszik a lécüket a pályára különböző műszaki cikkek – mobiltelefon, GoPro fejkamera vagy akár egy táblagép – nélkül. Ha a saját vagy bérelt felszerelést, ruházatot vagy a nálunk lévő műszaki cikket valamilyen kár éri – például egy síbalesetben megsérülnek, vagy az utazás alatt ellopják őket –, a megfelelő síbiztosítás ezekre is fizet.
Ha előbb véget ér, vagy el sem kezdődik a síszünet
A gyerekkel utazók jól tudják, hogy a régóta várt szabadság akár az utolsó pillanatban is meghiúsulhat, vagy előbb véget érhet – egy betegség vagy egy baleset miatt. Az útlemondás-védelmet is tartalmazó síbiztosítás azonban kártalanít minket, így nem bukjuk el a síbérletre vagy a szállásra kifizetett több száz eurót. Arról nem is beszélve, hogy rajtunk kívül álló ok – például az extrém időjárás vagy a lavinaveszély – miatt a sípálya üzemeltetője lezárhatja a pályát, az útlemondás-védelmet is tartalmazó síbiztosítás azonban ekkor is kártalanít.
Ha cserben hagy az autó
Az is előfordulhat, hogy útban a sípálya felé balesetet szenvedünk, vagy lerobban az autónk. Az autó assistance birtokában ilyenkor a biztosítónk megszervezi és fizeti helyettünk többek között a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, a csereautó bérlését vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.
Pár perc alatt lehet biztosításunk
Az utasbiztosítást okostelefonon vagy tableten is pár perc alatt megköthetjük, akár indulás előtt is. A biztosítás pedig azonnal érvényes, miután bankkártyával kifizettük a díját. Mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy
A BIZTOSÍTÓ MINDIG A KONKRÉT UTASBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAK SZERINT TÉRÍT, EZÉRT AZ ÁLTALUNK VÁLASZTOTT CSOMAGTÓL, AZ UTASBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKTŐL FÜGG, HOGY PONTOSAN MIRE ÉS MILYEN ÖSSZEGBEN TERJED KI A BIZTOSÍTÁSUNK.
forrás: index.hu
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai
Négy nappal ezelőtt 5 kamion és 37 személyautó ütközött az M1-es autópályán, 19 kocsi kiégett. A haláleset és a sebesülések mellett az anyagi kár is jelentős, több száz millió forintra rúg. De ki fizeti ki a tetemes kárt?
Jó hír, hogy a biztosítók rendkívüli előleggel segítik a károsultakat – tudta meg a Ripost.
"A hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a hétfői napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását" – mondta el a lapnak Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. Hozzátette: „A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együttérezve a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint a gépjármű-felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.
"Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást"
A kárigényeket tömegszerencsétlenségben érintett károsultak saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a Mabisznál jelenthetik be. Mindez pedig a megszokott ügyrendtől eltérő pluszszolgáltatás a hazai biztosítók részéről. A jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, hogy mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások.
"Ez az ügy a magyar biztosítási szakma valószínűleg eddig ismert legbonyolultabb ügye lesz" – mondta el Németh Péter, a értékesítési és kommunikációs igazgatója. A nehéz munka majd csak az előlegek kifizetése után kezdődik meg.
„A történtek miatt nagyon nehéz lesz az úgynevezett kártérképet felállítani, megállapítani, hogy ki felelős, ki nem. A KRESZ kimondja, hogy mindig, minden körülmények között úgy kell vezetni, hogy időben meg tudjon állni a sofőr. Végül is azt is lehetne ennek alapján mondani, hogy minden autós hibás, aki nem tudott megállni. Ezért aki belefutott az előtte lévőbe, az mind károkozó lesz, akibe meg belefutottak hátulról, az káreseményt szenvedett el” – fejtette ki Németh Péter.
Ennek megállapítása nagyon bonyolult, akár hónapokig, pereskedés esetében akár évekig elhúzódó folyamat lesz valószínűleg. Meg kell ugyanis állapítani, hogy ki károsult és ki nem az. Mindehhez azt is tudniuk kell, hogy kik a vétkesek ebben a balesetben. Mivel minden irányból egymásba csapódtak a járművek, ez nagyon nehezen megállapítható.
"Nagyon elhúzódó és nagyon bonyolult esetre számítunk" – tette hozzá a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. „Az autósok közül most azok járnak a legjobban, akiknek cascójuk is van. A cascóra a javítás ugyanis azonnal elkezdhető, ott nem kell majd várni. Ott is meghatározzák majd a felelősöket később, de ott addig a cascóra megjavíttathatja a károsult az autóját, és úgy tovább tudja használni. Akinek nincs cascója, annak viszont várnia kell a kötelező biztosítójának az úgynevezett jogalapjára, és ennek a jogalapnak a megállapítása, ez húzódhat el nagyon sokáig” – jegyezte meg a szakértő.
Az autó biztosítása kapcsán egyébként minden egyéb biztosítás is bevonható, így érdemes tehát utánajárni, hogy pontosan milyen tételeket tartalmaznak egyéb biztosításaink, így az élet- és baleset-biztosítások, a biztosítással kombinált megtakarítások.
forrás: metropol.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>