CLB

Nincs az életbiztosításokban Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás

A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási termékeiben nincs a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás vagy mentesülés. Ilyen válaszokat kapott a MABISZ a tagjaitól az AFP Ténykérdés rovatának megkeresésére.

Az elmúlt héten az AFP francia hírügynökség tényellenőrző, a Facebookon terjedő álhírek cáfolatával foglalkozó csapatának magyar munkatársa kérdésekkel fordult a MABISZ-hoz. Megfogalmazása szerint Németország és Franciaország után már Magyarországon is terjednek különféle megtévesztő információk azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 ellen beoltottak más elbírálás alá esnek a biztosítóknál. Arra kérdezett rá, elképzelhető-e az, hogy valaki nem köthet életbiztosítást, mert oltást kapott? Továbbá, ha esetleg valaki maradandó egészségkárosodást szenved vagy meghal egy védőoltás miatt, lehet bármilyen jogalapja a biztosítónak arra, hogy visszautasítsa a biztosítás kifizetését? Végül megemlített olyan híreszteléseket is, hogy a biztosítók eleve nem biztosítanak semmilyen oltással kapcsolatos egészségkárosodást. „Tényleg előfordulnak az oltásokkal kapcsolatos kitételek?”

A kérdéseket a MABISZ továbbította az élet-, illetve egészségbiztosítással foglalkozó tagjainak. A megadott határidőre tizenhárman válaszoltak, a legtöbben csak egy-két mondattal. „Nincsen kizárásunk oltás szövődménnyel kapcsolatos szolgáltatásra, és nem is alkalmazunk ilyet.” „Társaságunk a Covid oltással kapcsolatban semmilyen megszorítást nem alkalmaz (sem egyéni, sem csoportos biztosítás esetén), illetve nem vizsgálja szerződéskötéskor azt, hogy az adott biztosított részesült-e Covid-19 védőoltásban vagy sem.” „Élet- és egészségbiztosítási termékeinkben a Covid vagy egyéb oltásokhoz kapcsolódó, azokból eredő biztosítási események nem kizárt kockázatok.”

Egyetlen biztosító válaszában sem volt arra utaló megjegyzés, hogy a Covid-19 megbetegedés elleni oltásokkal kapcsolatban az adott életbiztosítási termék általános szerződési feltételei speciális, kizárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznának.

Ami az egészségbiztosítási szerződéseket illeti, több biztosító hozott kifejezetten pozitív rendelkezéseket a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatos vállalásokról (pl. várakozási idő rövidítés, Covid-teszt térítés). Ugyanakkor a kockázatviselési terjedelem az egyes termékek (összeg- ill. szolgáltatásfinanszírozó biztosítások) esetében akár jelentősen is eltérhet. Az állam által finanszírozott társadalombiztosítás és a magán egészségbiztosítás eltérő szerepvállalásával összefüggő példa, amikor a szolgástatásfinanszírozó egészségbiztosítás keretében a biztosító a szerződési feltételeiben meghatározott, az állami népegészségügy feladatait képező egészségügyi ellátásokat, pl. a védőoltások költségét nem finanszírozza. A szokásos figyelemfelhívás ezért itt is helyénvaló: az egyes szerződésekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban tájékozódjunk a pontos feltételekről az érintett biztosítóknál.

A Covid-19 járvány és a biztosítási termékek szolgáltatási terjedelme összefüggéseivel az alábbi cikkünkben nemrégiben részletesen foglalkoztunk: https://mabisz.hu/szemle/?p=36359.

Tavaly decemberben a közösségi médiában terjedő álhírek nyomán a MABISZ már kiadott egy közleményt, amely leszögezte, hogy a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását (https://mabisz.hu/kockazati-eletbiztositasok-a-covid-nem-kizaro-ok). Sőt, a járványhelyzet idején több biztosító is az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott szerződéses gyakorlatán (ld. a fent hivatkozott összefoglalót).

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>

Akár 70 százalékát is visszakaphatják idén befizetett agrárbiztosításai díjaiknak azok a gazdálkodók, akik ezt az igényüket a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben külön feltüntetik. Bár az igénylésre június 10-ig lehetőségük van, a május 15-i határidőt követően már késedelmi szankcióra kell számítaniuk: a támogatási összeg minden napnyi késedelem után egy százalékkal csökken - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A díjtámogatási igény feltüntetésének elmulasztása az egységes kérelemben később már nem pótolható, aki ezt a lépést nem teszi meg legkésőbb a júniusi határidőig, az teljes mértékben elesik idén a támogatástól - írja közleményében a FBAMSZ. A támogatott agrárbiztosítások díjállománya öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett: 2015-ben 5,7 milliárd forint volt az állomány nagysága, tavaly pedig már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 28 százalékos volt a növekedés, amely az előzetes adatok szerint idén is tovább folytatódik majd.

A konstrukció vonzerejét a közelmúltban két kedvező változás is növelte. Egyrészt ezeknek a biztosításoknak az önrésze tavaly 30-ról 20 százalékra csökkent, így a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Másrészt a 2019-es 5 milliárdról két lépcsőben idénre már 11 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatás keretösszege, így a gazdák többsége idén a maximális, 70 százalékos díjvisszatérítésre számíthat

- magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

• az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
• a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2021-ben 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá
• a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
• a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás idén februárban jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár nyolcadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.

További, a támogatott növénybiztosításokhoz kapcsolódó határidők

• Az idei támogatotti körbe bevont növénybiztosítási szerződés kötésére egészen május 31-ig lehetőség van (itt is feltétel az igény bejelölése a kérelmen). Természetesen, aki nem kötötte meg időben például a tavaszi fagykárra vonatkozó biztosítását, utólag erre már nem kaphat térítést a biztosítótól.
• A biztosításokkal kapcsolatos változások bejelentését július 30-ig kell megtenni. Ilyen lehet például a termelési érték változásának jelentése a takarmánynövényeknél, melyeknek ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.
• A biztosítás díját legkésőbb október 31-ig teljes mértékben rendezni kell.

Noha a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre egyre vonzóbb megoldást jelent a gazdálkodóknak, továbbra is komoly hiányossága, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna ebben az ágazatban is fokozatosan bevezetni a díjtámogatások körét. Első a kiemelt kockázatú, úgynevezett karanténbetegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében lenne a legsürgetőbb a támogatás kiterjesztése

- mutat rá a FBAMSZ szakértője.

Forrás: agrarszektor.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Rossz hír az autósoknak: megmaradnak a pótdíjak a kötelező biztosításnál

Az MNB ugyan tavaly szeptemberi körlevelében közölte: július 1-től fokozottan ellenőrzi majd a biztosítók díjképzését. Csakhogy a sokak szemét szúró károkozói pótdíj több nagy biztosítónál is megmaradt.

Július 1-től új korszak köszönt be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekkortól ígérte, hogy fokozottan az érintett cégek körmére néz majd, hogyan alkalmazzák a díjszabásaikat, ezen belül is a károkozói pótdíjat.

Az MNB a tavaly szeptemberben kiadott körlevél alapján egy évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kívánt véget vetni, amelyet az autós szervezetek és az ombudsman is kifogásolt már. Az MNB közölte: a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (a taxis) pótdíjak esetében is.

Kemény tiltás nincs

Teljesen azonban nem tiltotta meg az MNB a károkozói pótdíjat, csak annyi elvárása volt, hogy ne legyen túlzott, így sok biztosító továbbra is alkalmazza ezt a szorzót. "A nagy biztosítók közül a Generali, a Genertel, az Allianz, az Uniqa és az Aegon sem vették ki a károkozói pótdíjat a tarifáikból, 1,3-1,9 szeres szorzók vannak. Az alapdíjhoz képest ennyivel nőnek a pótdíjak még mindig július 1-től is" - mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Van olyan piaci szereplő is, amelyik viszont úgy döntött: nem alkalmazza tovább károkozói szorzót. A Köbe például a fogyasztói szegmensben teljesen eltörölte a károkozói pótdíj alkalmazását 2021. február 1-től. "Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat" - nyilatkozta a cég korábban a Napi.hu-nak.

Díjemelkedés lesz az idén is

Jelenleg a személyautóra kötött kgfb-k átlagdíja kevéssel 50 ezer forint alatt ingadozik: az év elejéhez képest minimális csökkenést látunk, és az előző év hasonló időszakához képest is mindössze 2-3 százaléknyi az emelkedés mértéke. A stagnáló átlag mögött persze az húzódik meg, hogy bizonyos szegmensekben nőttek, másutt csökkentek az átlagdíjak, de szembetűnő változásról egyik szegmensben sem tudunk beszámolni - mondja Marschalek Péter, a Netrisk kereskedelmi területért felelős ügyvezető igazgatója.

A CLB-nél 52-54 ezer forint körüli átlagdíjakat látnak, és ennél nagyobb díjemelkedésre számítanak, a járvány miatt ugyanis a használt autók külföldről történő behozatala visszaesett. A nagyobb használt autók ára pedig felment, illetve sokan új autót vásároltak, mivel nem találtak megfelelőt a használt piacon. Az értékesebb, nagyobb autók biztosítási díjai pedig magasabbak.

A díjak alakulását persze mindig is sok, gyakran ellentétes hatás befolyásolja. Jelenleg úgy tűnik, hogy a lefelé ható tényezők egy árnyalattal nagyobb hatást gyakorolnak a tarifákra. A kárstatisztikák például kedvezően alakultak, mert bár nincsenek lezárások, az emberek valamivel kevesebbet utaznak autóval, sokan otthonról dolgoznak, a gyerekek jó részét továbbra sem kell iskolába vinni, így kicsit kedvezőbbek a káradatok is. Emellett a forint árfolyama is erősödött az elmúlt az időszakban, ami kedvezően hat az alkatrészárakra. "A nagy kérdés az, hogy ha nyáron az emberek újra tömegesen autóba ülnek, belföldre és külföldre egyaránt megindul az autós turizmus, mindez milyen hatással lesz majd a díjakra" - mondja Marschalek Péter.

Van-e értelme a pótdíjnak?

A károkozói pótdíj megtartása mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy így a biztosítók a kármentes autósoknak kedvezőbb díjat tudnak kínálni, a károkozókkal fizettetik meg ugyanis a nagyobb kockázatot. A Netrisk szakértője szerint azonban ez nincs feltétlenül így. Az alacsony, 5 százalék körüli kárgyakoriság miatt ugyanis a károkozói pódíjat szinte észrevétlenül el lehet porlasztani a teljes ügyfélkör díjaiban.

Az a veszély viszont fennáll, hogy a pótdíjat nem alkalmazó piaci szereplőknél gyűlnek össze előbb-utóbb a korábbi években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök. Az ilyen rossz ügyfelek elszaporodása miatt pedig ha az adott biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Izzanak a vonalak a Mabisznál az autós kötelező biztosítás miatt

Megugrott a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatos érdeklődés a Mabisz ügyfélszolgálatánál. Tavaly is több mint 20 ezer alkalommal keresték meg fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát, főleg az autós biztosítások miatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, és ez a tendencia a járványhelyzet idején sem változott. Ellenben a személyes megkeresések száma kevesebb, mint a felére csökkent a megelőző évhez képest. Míg a leggyakrabban továbbra is telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, tavaly a beérkező hívások száma is jóval alacsonyabb volt, mint korábban.

Postai úton pedig évről évre egyre kevesebb megkeresés érkezik, tavaly kevesebb, mint kétszáz. Ezzel szemben az e-mailen beérkező megkeresések száma az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat: vagyis a koronavírus miatti korlátozások a szövetségi ügyfélszolgálat munkájában is a digitalizációt erősítette fel.

Két éve a károkozói pótdíj volt a slágertéma

Tavalyelőtt az akkor kiemelkedően sok telefonhívás főként a díjakkal és a károkozói pótdíjakkal kapcsolatos megkeresésekhez kötődött, de az E-kárbejelentő alkalmazás 2019. eleji indulása és használata is rengeteg megkeresést generált. A tavalyi év sem hozott trendfordulót, a legtöbben változatlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) témáival összefüggésben érdeklődtek.

A leggyakoribb felmerülő kérdések a kárrendezés ügymenetével kapcsolatosak, igaz ezen megkeresések száma – vélhetően a korlátozások miatt lecsökkent forgalomnak köszönhetően – a korábbi éveknél alacsonyabb volt 2020-ban. A megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban ugyanakkor 35 százalékkal többen keresték fel tavaly a Mabisz ügyfélszolgálatát. (A 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat szerint – személygépkocsi-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel.) Az ismeretlen, valamint biztosítatlan károkozóval kapcsolatos ügyek száma együttesen meghaladta az ezret.

Kevesebb a panasz

A biztosítókat érintő panaszok száma évről évre csökken, tavaly mindössze 1332 darab futott be a Mabiszhoz, szemben a három évvel korábbi 2323 panaszesettel. Az ügyfelek leginkább azt róják fel, hogy megítélésük szerint nem kapnak teljes körű tájékoztatást a biztosítóknál folyó gépjármű-, vagy lakásbiztosítást érintő kárügyeikkel, illetve a kgfb-szerződéseik díjrendezettségével kapcsolatosan. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja, illetve hozzájuk irányítja azokat az ügyfeleket is, akiknek a kérdésével, problémájával kapcsolatban valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos megkeresések. A 2020-as évben közel negyedével csökkent ezeknek a száma.

2018 ősze óta az ügyfélszolgálat látja el a belföldi és nemzetközi fedezetkérések kezelését, az igényeket írásban válaszolja meg. 2020-ban mind a belföldi, mind a nemzetközi fedezetkérések száma jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A járványhelyzetből adódó korlátozások, a határok lezárása és a kismértékű átmenő forgalom következtében a nemzetközi fedezetkérések számában volt a lényegesen nagyobb csökkenés.

2017. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a Mabisz törvény szerinti feladata, de ezt az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A Mabisz az igazolásokat angol vagy német nyelven állítja ki, írásbeli kérelem alapján. A többség német nyelven kéri az igazolások kiállítását. Tavaly összesen 459 igazolást adott ki a szövetség, ami valamivel alacsonyabb a 2019-es 526 darabnál.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg gépjárműve kötelező biztosítását:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>