A lakásbiztosítás sok háztartásban évek óta ugyanaz: fizetjük, aztán elfelejtjük. Pedig márciusban ismét van egy rövid időszak, amikor a biztosítás évfordulótól függetlenül, költségmentesen lecserélhető. Ez nem apróság: egy jó váltással akár évi több tízezer forint is megspórolható, miközben a védelem akár szélesebb is lehet. A lehetőség viszont csak pár hétig él – aki lemarad, továbbra is a régi díjat fizetheti.
A lakásbiztosítás tipikusan az a pénzügyi termék, amelyet a legtöbb háztartás egyszer megköt, majd hosszú évekre „elfelejt”. A díj automatikusan rendeződik, a szerződés pedig marad a fiók mélyén – akkor is, ha közben változnak az árak, a fedezetek és az ingatlan értéke.
Pedig minden év márciusában van egy időszak, amikor a fogyasztók külön költség nélkül újratárgyalhatják a feltételeiket. 2026-ban is él a lehetőség: a jogszabály alapján a határozatlan idejű lakásbiztosítások márciusban díjmentesen felmondhatók, függetlenül az évfordulótól. Aki most lép, éves szinten akár több tízezer forintot takaríthat meg – vagy ugyanazért a díjért szélesebb védelmet szerezhet.
Meddig lehet váltani?
A biztosítási törvény szerint a határozatlan időre kötött lakásbiztosítások esetében minden év március 1. és 30. között extra, költségmentes felmondási lehetőség nyílik. Ez azért jelentős, mert normál esetben a lakásbiztosítást csak az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ilyenkor viszont ettől függetlenül is szabad a váltás.
Mely szerződések válthatók díjmentesen?
A kampány kizárólag a határozatlan idejű lakásbiztosításokra vonatkozik. Általában ezek teszik ki a piac döntő részét, de érdemes ellenőrizni a szerződés típusát, mert ha valaki határozott idejű konstrukciót kötött – például hűségidő vállalásával kapott kedvezményt –, az idő előtti felmondás költséggel járhat, és a biztosító visszakérheti az úgynevezett tartamkedvezményt.
Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy a váltás valóban megéri-e.
Ezzel szemben a márciusi lehetőség az összes határozatlan idejű lakásbiztosításra érvényes, függetlenül attól, hogy csak az ingatlant, csak az ingóságokat vagy mindkettőt védi.
Lakáshitel mellett is lehet váltani
Gyakori tévhit, hogy hitellel terhelt ingatlannál nem lehet biztosítót váltani. Valójában lehet, de szigorú feltétellel: a jelzáloggal terhelt ingatlan egyetlen napra sem maradhat biztosítás nélkül.
Az új szerződésben szerepeltetni kell a hitel adatait, és a dokumentumokat be kell mutatni a banknak. Ennek elmulasztása akár a hitelszerződés felmondásához is vezethet, ezért fontos a gondos adminisztráció.
Miért lehet most különösen aktuális a felülvizsgálat?
2025-ben az éves infláció 4,4 százalék volt, ami jóval mérsékeltebb a korábbi évek kiugró értékeinél.
A biztosítók az évforduló környékén jellemzően az inflációhoz igazítják a díjakat – ez az úgynevezett indexálás –, hogy elkerüljék az alulbiztosítást (vagy akár felülbiztosítást).
A 4,4 százalékos infláció önmagában nem jelent drasztikus díjemelést, ám az elmúlt évek összesített árváltozásai miatt sok szerződés díja így is jócskán megemelkedhetett. Emellett a piaci verseny következtében az egyes biztosítók árazása között érdemi különbségek lehetnek. Vagyis még mérsékeltebb inflációs környezetben is indokolt lehet a szerződések újranézése.
Mi történik az előre befizetett díjjal?
A legtöbben éves díjfizetést választanak, ezáltal joggal merülhet fel a kérés, mi történik a díj fennmaradó részével egy estleges változtatás során. Ebben az esetben a már befizetett díj arányos része nem vész el: a régi biztosító a hátralevő időszakra jutó összeget visszatéríti.
A váltás pénzügyi szempontból tehát nem jelent „bennragadó” összeget – a kérdés inkább az, mennyi ideig fizet valaki a piacinál drágább konstrukciót.
Mekkora lehet a megtakarítás?
A lakásbiztosítási piacon 2026-ban is látványos díjkülönbségek lehetnek az egyes biztosítók ajánlatai között – még akkor is, ha első ránézésre hasonló fedezetet kínálnak. A pontos megtakarítás mindig egyedi, de a tapasztalat az, hogy éves szinten reálisan több tízezer forint is múlhat azon, ki mikor és mennyire tudatosan vált.
A díjak eltérését jellemzően az alábbi tényezők mozgatják:
- eltérő árazási logika ugyanarra az ingatlantípusra
- különböző kockázati megítélés (például vízkár, viharkár, betörés)
- akciók és kedvezmények (online kötés, csoportos kedvezmény, díjfizetési mód)
- kiegészítők eltérő díjazása (üvegkár, dugulás, napelem, hőszivattyú)
- biztosítási összeg és önrész beállításai
- az indexálás hatása és annak mértéke
2025-ben az infláció 4,4 százalék volt, vagyis az automatikus díjkorrekció nyomása mérsékeltebb, mint a korábbi években. A verseny azonban ettől még él: a biztosítók csomagjai és díjai között továbbra is könnyen kialakulhat olyan különbség, ami egy átlagos lakás esetében is érzékelhető pénzt hagy a családi kasszában. Ráadásul a megtakarítás nemcsak egy évre szól: ha valaki 3–5 éven át egy „túlárazott” szerződésben marad, akkor a különbség már százezres nagyságrendű lehet.
Mit tud valójában egy lakásbiztosítás?
Az alapcsomagok jellemzően fedezik a tűz-, víz-, vihar-, villám- és egyéb elemi károkat, valamint sok esetben a betörést és vandalizmust is. Ide tartozhat a villámcsapás másodlagos hatása miatti túlfeszültségkár, a csőtörés, beázás vagy üvegkár is.
Emellett számos kiegészítő érhető el:
- napelem, hőszivattyú, napkollektor biztosítása,
- duguláselhárítási költségek,
- fagyasztott élelmiszer megromlása áramszünet esetén,
- kisállat-biztosítás,
- baleseti és egészségbiztosítási elemek,
- akár cyberfedezet.
A kulcskérdés azonban az arányosság: csak olyan kockázatra érdemes biztosítást kötni, amely reálisan fennáll.
A felesleges kiegészítők indokolatlanul emelhetik a díjat.
Mire érdemes figyelni váltáskor?
- Ellenőrizze, hogy határozatlan idejű-e a szerződés.
- Ne maradjon biztosítási szünet.
- Vizsgálja meg a biztosítási összeget, elkerülve az alulbiztosítást.
- Hasonlítsa össze a fedezeteket, ne csak az árat.
- Olvassa el a kizárásokat és a szerződési feltételeket.
Lényeges szempont továbbá, hogy a lakásbiztosítás nem „szűnik meg magától” attól, hogy a szerződő abbahagyja a díjfizetést. A szerződést írásban kell felmondani, ellenkező esetben a biztosító a tartozást akár jogi úton is behajthatja.
Fogyasztóbarát alternatíva: mit kínál a minősített otthonbiztosítás?
A márciusi váltásnál nemcsak az ár, hanem a szerződések átláthatósága is kulcskérdés. Ebben nyújthat kapaszkodót a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), amely egy, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott követelmények mentén minősített, standardizált termékkör.
Az MFO célja, hogy az otthonbiztosítások közérthetőbb feltételekkel, egységesebb fogalmakkal és gyors – digitálisan is elérhető – ügyintézéssel legyenek elérhetők.
A konstrukciók egyik előnye, hogy az MFO Alapcsomag tipikus, háztartásokat érintő káreseményekre ad fedezetet – ide tartozik például a tűz, a villámcsapás, a vihar és a vízkár is.
Fontos szabály, hogy alapcsomagra kötött MFO-szerződésnél a biztosító nem kötelezheti a fogyasztót önrész vállalására a kárrendezés során, ami különösen megnyugtató szempont lehet azoknak, akik nem szeretnének apró betűs meglepetéseket egy káresemény után.
A piaci szereplők többsége ma már kínál MFO-terméket, ezek összehasonlítására pedig az MNB külön felületet is működtet – ami a márciusi kampányidőszakban praktikus kiindulópont lehet azok számára, akik a biztosítóváltást gyorsan, mégis kontrolláltan szeretnék végigvinni.
A fiókban porosodó szerződés most pénzt érhet
2026 márciusa ismét lehetőséget ad arra, hogy a háztartások költségmentesen újragondolják lakásbiztosításukat. Bár a 2025-ös 4,4 százalékos infláció mérsékeltebb díjkorrekciót indokol, a piaci verseny és az eltérő árazás miatt továbbra is jelentős különbségek lehetnek a biztosítók ajánlatai között. Aki most időt szán a szerződés átnézésére és az ajánlatok összehasonlítására, nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem korszerűbb, az aktuális igényekhez igazodó védelmet is választhat. Márciusban a döntés a fogyasztók kezében van – április eleje után viszont ismét visszaáll a szokásos rend.
forrás:vg.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Téli lakhelyükre vonulnak az állatok, fokozott figyelemre van szükség a közlekedőktől. Ha mégis megtörténik a baleset, hívjunk rendőrt. Lehet eset, amikor a biztosító is fizet.
Október-november környékén nagyobb számban észlelünk vadat az úton. Nem véletlenül: a kukoricát, napraforgót, ahol a vad szívesen rejtőzködik, lassan mindenhol betakarítják, így az állatok új lakhelyet és élelmet keresve visszatérnek az erdőbe. A vonulás útvonala pedig gyakran keresztezi a közutakat. Emellett egyre korábban van sötét, így a vadon élő állatok is előbb (tehát nem az esti, hanem a késő délutáni órákban) indulnak útnak. A forgalom pedig ekkor még jelentős. Éjjel főként az élelemkeresés a fő mozgatórugó.
Egy biztos: ha megcsillannak a szempárok az út szélén, mindenképp érdemes lassítani. A vad ugyanis az utolsó pillanatban is kiugorhat a jármű elé. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt nem szabad félrerántani, hiszem az állat elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról, vagy frontálisan ütközne egy szembe haladó járművel. Ha a vad az úton áll, szintén fékezzünk, ne próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdul. Fontos a megfelelő féktávolság betartása is: számítani kell ugyanis arra, hogy az előttünk haladó vészfékezni fog. Egy vadat több is követhet, ezért továbbinduláskor is körültekintőnek kell lenni.
Néha egészen furcsa eset is akad
Egy balesetei helyszínelő kérdésünkre elmesélte, pályafutása alatt számtalan vadbalesethez riasztották már. Egy alkalommal az elütött szarvasbika nagyobb volt, mint maga az autó – össze is nyomta a kocsi tetejét, a benne ülők mind megsérültek. Olyan esettel is találkozott, amikor a kár szintén az autó tetejében keletkezett. Az úton álló autó fölött ugyanis egy egész csorda ugrott át gond nélkül, ám az utolsó állat „megbotlott” a tetőben. Szerencsére senkinek sem esett baja, és a vad is elszaladt.
Egy biztos: senki sem jár jól
Ha megtörtént a baj, hívjuk a rendőrséget, amely az illetékes vadásztársaságot is értesíti. Hogy a felelősség kit terhel, sok tényezőtől függ. Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO-biztosítás téríti meg. A kár egyébként nemcsak a járművezetőnek, de a vadgazdálkodónak is tetemes lehet. Egy mezei nyúl és egy fácántyúk értéke például 20–20 ezer forint, egy vaddisznó 100–600 ezer forintot ér, akárcsak egy kifejlett őz. A szarvasbikák értéke a 3 millió forintot is meghaladhatja.
Forrás: Autó-Motor

