2026.02.18

A lakásbiztosítás sok háztartásban évek óta ugyanaz: fizetjük, aztán elfelejtjük. Pedig márciusban ismét van egy rövid időszak, amikor a biztosítás évfordulótól függetlenül, költségmentesen lecserélhető. Ez nem apróság: egy jó váltással akár évi több tízezer forint is megspórolható, miközben a védelem akár szélesebb is lehet. A lehetőség viszont csak pár hétig él – aki lemarad, továbbra is a régi díjat fizetheti.

A lakásbiztosítás tipikusan az a pénzügyi termék, amelyet a legtöbb háztartás egyszer megköt, majd hosszú évekre „elfelejt”. A díj automatikusan rendeződik, a szerződés pedig marad a fiók mélyén – akkor is, ha közben változnak az árak, a fedezetek és az ingatlan értéke.

Pedig minden év márciusában van egy időszak, amikor a fogyasztók külön költség nélkül újratárgyalhatják a feltételeiket. 2026-ban is él a lehetőség: a jogszabály alapján a határozatlan idejű lakásbiztosítások márciusban díjmentesen felmondhatók, függetlenül az évfordulótól. Aki most lép, éves szinten akár több tízezer forintot takaríthat meg – vagy ugyanazért a díjért szélesebb védelmet szerezhet.

Meddig lehet váltani?

A biztosítási törvény szerint a határozatlan időre kötött lakásbiztosítások esetében minden év március 1. és 30. között extra, költségmentes felmondási lehetőség nyílik. Ez azért jelentős, mert normál esetben a lakásbiztosítást csak az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ilyenkor viszont ettől függetlenül is szabad a váltás.

Mely szerződések válthatók díjmentesen?

A kampány kizárólag a határozatlan idejű lakásbiztosításokra vonatkozik. Általában ezek teszik ki a piac döntő részét, de érdemes ellenőrizni a szerződés típusát, mert ha valaki határozott idejű konstrukciót kötött – például hűségidő vállalásával kapott kedvezményt –, az idő előtti felmondás költséggel járhat, és a biztosító visszakérheti az úgynevezett tartamkedvezményt.

Ilyen esetben mérlegelni kell, hogy a váltás valóban megéri-e.

Ezzel szemben a márciusi lehetőség az összes határozatlan idejű lakásbiztosításra érvényes, függetlenül attól, hogy csak az ingatlant, csak az ingóságokat vagy mindkettőt védi.

Lakáshitel mellett is lehet váltani

Gyakori tévhit, hogy hitellel terhelt ingatlannál nem lehet biztosítót váltani. Valójában lehet, de szigorú feltétellel: a jelzáloggal terhelt ingatlan egyetlen napra sem maradhat biztosítás nélkül.

Az új szerződésben szerepeltetni kell a hitel adatait, és a dokumentumokat be kell mutatni a banknak. Ennek elmulasztása akár a hitelszerződés felmondásához is vezethet, ezért fontos a gondos adminisztráció.

Miért lehet most különösen aktuális a felülvizsgálat?

2025-ben az éves infláció 4,4 százalék volt, ami jóval mérsékeltebb a korábbi évek kiugró értékeinél.
A biztosítók az évforduló környékén jellemzően az inflációhoz igazítják a díjakat – ez az úgynevezett indexálás –, hogy elkerüljék az alulbiztosítást (vagy akár felülbiztosítást).

A 4,4 százalékos infláció önmagában nem jelent drasztikus díjemelést, ám az elmúlt évek összesített árváltozásai miatt sok szerződés díja így is jócskán megemelkedhetett. Emellett a piaci verseny következtében az egyes biztosítók árazása között érdemi különbségek lehetnek. Vagyis még mérsékeltebb inflációs környezetben is indokolt lehet a szerződések újranézése.
Mi történik az előre befizetett díjjal?

A legtöbben éves díjfizetést választanak, ezáltal joggal merülhet fel a kérés, mi történik a díj fennmaradó részével egy estleges változtatás során. Ebben az esetben a már befizetett díj arányos része nem vész el: a régi biztosító a hátralevő időszakra jutó összeget visszatéríti.

A váltás pénzügyi szempontból tehát nem jelent „bennragadó” összeget – a kérdés inkább az, mennyi ideig fizet valaki a piacinál drágább konstrukciót.

Mekkora lehet a megtakarítás?

A lakásbiztosítási piacon 2026-ban is látványos díjkülönbségek lehetnek az egyes biztosítók ajánlatai között – még akkor is, ha első ránézésre hasonló fedezetet kínálnak. A pontos megtakarítás mindig egyedi, de a tapasztalat az, hogy éves szinten reálisan több tízezer forint is múlhat azon, ki mikor és mennyire tudatosan vált.

A díjak eltérését jellemzően az alábbi tényezők mozgatják:

  • eltérő árazási logika ugyanarra az ingatlantípusra
  • különböző kockázati megítélés (például vízkár, viharkár, betörés)
  • akciók és kedvezmények (online kötés, csoportos kedvezmény, díjfizetési mód)
  • kiegészítők eltérő díjazása (üvegkár, dugulás, napelem, hőszivattyú)
  • biztosítási összeg és önrész beállításai
  • az indexálás hatása és annak mértéke

2025-ben az infláció 4,4 százalék volt, vagyis az automatikus díjkorrekció nyomása mérsékeltebb, mint a korábbi években. A verseny azonban ettől még él: a biztosítók csomagjai és díjai között továbbra is könnyen kialakulhat olyan különbség, ami egy átlagos lakás esetében is érzékelhető pénzt hagy a családi kasszában. Ráadásul a megtakarítás nemcsak egy évre szól: ha valaki 3–5 éven át egy „túlárazott” szerződésben marad, akkor a különbség már százezres nagyságrendű lehet.
 

Mit tud valójában egy lakásbiztosítás?

Az alapcsomagok jellemzően fedezik a tűz-, víz-, vihar-, villám- és egyéb elemi károkat, valamint sok esetben a betörést és vandalizmust is. Ide tartozhat a villámcsapás másodlagos hatása miatti túlfeszültségkár, a csőtörés, beázás vagy üvegkár is.

Emellett számos kiegészítő érhető el:

  • napelem, hőszivattyú, napkollektor biztosítása,
  • duguláselhárítási költségek,
  • fagyasztott élelmiszer megromlása áramszünet esetén,
  • kisállat-biztosítás,
  • baleseti és egészségbiztosítási elemek,
  • akár cyberfedezet.

A kulcskérdés azonban az arányosság: csak olyan kockázatra érdemes biztosítást kötni, amely reálisan fennáll.

A felesleges kiegészítők indokolatlanul emelhetik a díjat.

Mire érdemes figyelni váltáskor?

  • Ellenőrizze, hogy határozatlan idejű-e a szerződés.
  • Ne maradjon biztosítási szünet.
  • Vizsgálja meg a biztosítási összeget, elkerülve az alulbiztosítást.
  • Hasonlítsa össze a fedezeteket, ne csak az árat.
  • Olvassa el a kizárásokat és a szerződési feltételeket.

Lényeges szempont továbbá, hogy a lakásbiztosítás nem „szűnik meg magától” attól, hogy a szerződő abbahagyja a díjfizetést. A szerződést írásban kell felmondani, ellenkező esetben a biztosító a tartozást akár jogi úton is behajthatja.

Fogyasztóbarát alternatíva: mit kínál a minősített otthonbiztosítás?

A márciusi váltásnál nemcsak az ár, hanem a szerződések átláthatósága is kulcskérdés. Ebben nyújthat kapaszkodót a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO), amely egy, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott követelmények mentén minősített, standardizált termékkör.

Az MFO célja, hogy az otthonbiztosítások közérthetőbb feltételekkel, egységesebb fogalmakkal és gyors – digitálisan is elérhető – ügyintézéssel legyenek elérhetők.

A konstrukciók egyik előnye, hogy az MFO Alapcsomag tipikus, háztartásokat érintő káreseményekre ad fedezetet – ide tartozik például a tűz, a villámcsapás, a vihar és a vízkár is.

Fontos szabály, hogy alapcsomagra kötött MFO-szerződésnél a biztosító nem kötelezheti a fogyasztót önrész vállalására a kárrendezés során, ami különösen megnyugtató szempont lehet azoknak, akik nem szeretnének apró betűs meglepetéseket egy káresemény után.

A piaci szereplők többsége ma már kínál MFO-terméket, ezek összehasonlítására pedig az MNB külön felületet is működtet – ami a márciusi kampányidőszakban praktikus kiindulópont lehet azok számára, akik a biztosítóváltást gyorsan, mégis kontrolláltan szeretnék végigvinni.

A fiókban porosodó szerződés most pénzt érhet

2026 márciusa ismét lehetőséget ad arra, hogy a háztartások költségmentesen újragondolják lakásbiztosításukat. Bár a 2025-ös 4,4 százalékos infláció mérsékeltebb díjkorrekciót indokol, a piaci verseny és az eltérő árazás miatt továbbra is jelentős különbségek lehetnek a biztosítók ajánlatai között. Aki most időt szán a szerződés átnézésére és az ajánlatok összehasonlítására, nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem korszerűbb, az aktuális igényekhez igazodó védelmet is választhat. Márciusban a döntés a fogyasztók kezében van – április eleje után viszont ismét visszaáll a szokásos rend.

forrás:vg.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
2011 január 13.
Kategória:
Általános

Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók

Nehéz évet zártak a biztosítók tavaly a természeti katasztrófák és a különadó miatt. Az egész biztosítási szektort tekintve a kifizetett kártérítések mértéke csaknem 40 milliárd forint volt.

A tavalyi évben komoly hatással voltak a természeti károk a biztosítókra, hiszen négyszer annyit fizettek ilyen esemény miatt bekövetkezett veszteségre, mint az eddigi években. Egyben az is kiderült, hogy jól vizsgázott a szektor, hiszen a nagy mennyiségű kárrendezésre is felkészültek, a feladatot jól teljesítették.

A biztosítási helyzet egyébként is ideális az országban, bár a régiónkénti eltérés számottevő. Általánosan a lakások 65%-a van biztosítva, a román 15-20%-os átlaggal és a nyugat-európai 70-80%-os normával szemben.

Az árnyoldalt a casco biztosítások jelentik, hiszen az a szektor mintegy 7%-ot csökkent az elmúlt évben. A növekvő árverseny és a mély árszint azonban csalogathatja az ügyfeleket, remélhetőleg a minőség romlása nélkül.

Az állam viszont nem könnyíti meg a biztosítók dolgát, hiszen a különadóval a teljes szektor bevételeinek felét zsebeli be. Hosszú távon abszolút nem tartható ekkora adó fizetése.

 

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2010 december 22.
Kategória:
Általános

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont

2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.

Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését - amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta - valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.

Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.

A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők
jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan
Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé
tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a
megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra - élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.

A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati
profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.

„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a
lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát - 1 236 milliárd forintot - magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.

Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
2010 október 13.
Kategória:
Általános

Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től

A hazai úthálózat minősége a téli hónapokban tovább romlik, számtalan kátyú és aszfalthiba okozhat maradandó kárt az autóban, amit ha megelőzni nem is tudunk, érdemes rá felkészülni. A KÖBE októbertől elsőként vezeti be egy olyan biztosítási termékét, amellyel csökkenthetők az úthibából származó károk. 

Az elmúlt évben, csak  a főváros útjain pl. a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.  szakemberei a társaság által kezelt 1063 km-es szakaszon összesen 21.621 db. kátyút regisztráltak.

A téli zord időjárásra készülve a KÖBE idén októbertől olyan új termékkel  lép be a biztosítási  piacra, amely egyedülálló a maga nemében: a DEFEKT Gumiabroncs és Kátyúkár Biztosítás bevezetésével az egyesület célja, hogy  elsősorban a meglévő ügyfeleinek nyújtson szélesebb körű védelmet, hiszen ez a módozat induláskor kizárólag csak azon tagok számára lesz elérhető, akik már rendelkeznek GFB biztosítással illetve GFB biztosításukat 2011. január elsejétől a KÖBE-nél kötik meg.

A biztosítás 30.000Ft-ig téríti a kátyú által okozott károkat, amennyiben a kárigény megalapozottságához szükséges dokumentumokat hiánytalanul benyújtják. A káresemény bekövetkezésekor, sőt már a szerződés megkötésekor is, a biztosító segítséget nyújt az ügyfélnek a kárügy lebonyolításában, az esemény dokumentációjának összeállításában. Káresemény bekövetkezésekor az egyik legfontosabb teendő, hogy mindig - amikor csak lehetséges - hívjunk rendőrt, aki jegyzőkönyvezi a történteket.

Lehetőség szerint készítsünk fényképeket is, a helyszínről, a kátyúról és a gépjármű sérüléséről is.
Mindezeken túl évente 3.000 Ft erejéig és számla ellenében, kerékdefekt esetén is elszámolhatók a javítás, centrírozás költségei.

A biztosítás díja évente egyszer, egy összegben és előre fizetendő, ez azonban nem igazán lesz megterhelő az ügyfeleknek, hiszen a konstrukció egy éves teljes díja 1.825Ft lesz.

Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
2010 október 04.
Kategória:
Általános

Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 10 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re. A felügyelet kötelezte a biztosítót, hogy üzleti információs, ellenőrzési és adatfeldolgozási rendszerét úgy alakítsa ki, hogy a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) és egyéb üzleti tevékenysége során mindenkor a jogszabályoknak megfelelően tudjon eljárni, s az informatika terén csökkenjenek működési kockázatai - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A biztosító 2010. november 1-ig köteles írásban beszámolni a hatóságnak a díjhátralékos szerződések megfelelő kezelésére, a kártörténeti igazolások jogszerű – időben történő – kiadására, a díjnemfizetés miatti megszűnésről való ügyfél-tájékoztatásra, a jogszabályoknak és a biztosító díjtarifájának megfelelő gépjárműflották állományba vételére, a szerződések létrejöttével kapcsolatos jogszabályok betartására, illetve a kgfb-szerződések fennállását tanúsító igazolóeszközök helyes tartalmára vonatkozóan tett intézkedéseiről.

Forrás: Privátbankár.hu

Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
2010 október 04.
Kategória:
Általános

Ki fizet a MÁV biztosító helyett?

A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, miért nekik kell fizetni a kárt.

A biztosítók által fizetett közös alap visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott társaságok kárrendezésére - ezt szeretné elérni az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Érdekvédő Egyesülete. A MÁV Biztosító ugyanis nem tudja rendezni a tagjai által okozott károkat, amit most peres úton próbálnak behajtani az ügyfeleken.

A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, hogy ha volt érvényes biztosításuk, akkor miért kell saját zsebből kifizetniük a kárt. A biztosítók szövetsége néhány esetben már rendezte a kifizetést.

A Mabisz válogatván a kárrendezések közül, kifizette a külföldi károsultak pénzét, és fizetett azoknak a károsultaknak is, akik részesei voltak személyi sérüléssel a balesetnek – mondta Pintér György, az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének ügyvezető elnöke.

Az egyesület adatai szerint több mint 2000 MÁV Biztosítós ügyfelet fenyeget a per veszélye, ezért Alkotmánybírósághoz fordult, és azt remélik, hogy a testület kimondja: a 2010 elejétől a biztosítók által fizetett közös alap, melybe bevételük negyed százalékát kell befizetniük, visszamenőlegesen is adjon fedezetet MÁV Biztosító ügyfelei által okozott károkra.

Forrás: Dunatv.hu

Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
2010 szeptember 30.
Kategória:
Általános

Hét biztosítót büntetett a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 7 biztosítóra, 9 határozatban összesen 1,1 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt - a határozatok csütörtökön kerültek fel a felügyelet honlapjára. Mint korábban a PSZÁF illetékese az MTI-nek elmondta, miután a felügyelet lett a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi hatósága, a beérkező fogyasztói panaszokat kivizsgálja, és ha szükségesnek tartja, akkor bírságot szab ki. A mostani határozatok többsége a panaszkezelési szabályok megsértését regisztrálta.

Az Allianz két határozatban 100-100 ezer, míg a Groupama Garancia egy határozatban 100 ezer, egy másikban pedig 200 ezer forint bírságot kapott. A Wabard, az Uniqa, az Aegon és a Generali Providencia büntetése - egyenként - 100 ezer forint volt. Az Unionnak 200 ezer forint bírságot kell megfizetnie.

Szeptember 20. - Biztosítási világnap
2010 szeptember 20.
Kategória:
Általános

Szeptember 20. - Biztosítási világnap

Az osztrák biztosítók kezdeményezték megtartását.

Európai összehasonlításban Magyarország még mindig alulbiztosított, így pl. a magyarországi lakások egynegyedére még nem kötöttek biztosítást. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2010. első negyedévében számottevően nőtt. A szektor előzetes adózott eredménye 20,4 milliárd forint volt, amely a 2009. évi azonos időszak eredményét 39,2 százalékkal haladja meg.

Forrás: Monitormagazin.hu

Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó
2010 szeptember 20.
Kategória:
Általános

Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó

A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi bankadó előkészítése során egyeztetésre várja a biztosításközvetítőket is - írta hétfői számában a Napi Gazdaság Papp Lajosra, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBMSZ) elnökére hivatkozva.

A biztosítási szakma és így az alkuszok jövőjét is befolyásolja, milyen körülmények között dolgozhatnak a piaci társaságok - mondta az elnök a bankadó kapcsán, amelyben szerinte méltánytalanul nagy terhet róttak a biztosítási szakmára.

A jövőt számos olyan elem nehezíti, amelyre hamarosan választ kell adnia a kormányzatnak - ilyen például az életbiztosítások adókedvezményének a kérdése, amelynek elvétele a konstrukciónak mint öngondoskodási formának a létét kérdőjelezte meg - olvasható a lapban.

Forrás: Stop.hu

Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól
2010 szeptember 13.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól

Nem fizet a biztosító annak, aki „közös megegyezéssel” válik meg a cégétől, hiába van érvényes, munkanélküliség támogatásra szóló biztosítása az ügyfélnek. Ez a bejegyzés – is – kizárja ugyanis a teljesítést, amelytől sokan büszkeség, vagy a múlt rossz beidegződése miatt esnek el. Ugyanis a hoppon maradtak többsége 50 év körüli munkanélkülivé vált ügyfél, ők azok, akik szégyellik a kirúgásukat, s ezért beleegyeznek – szinte kérik – a munkaadó számára kedvezőbb „közös megegyezéssel” bejegyzést. Ezzel viszont megfosztják magukat a jövedelem-kiegészítéstől. Ez az egyik oka annak, hogy ezt a biztosítási formát többnyire a fiatalabbak, 30-40 év közötti ügyfelek veszik igénybe - derül ki a CLB biztosítási alkusz cég és Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének is.

Köztisztviselők ezrei is utcára kerülhetnek még az idén, ezért nekik sem árt komolyan megfontolniuk a munkanélküliség esetére szóló biztosítást, amíg nem késő. A szerződés részleteit azonban érdemes átolvasni azoknak is, akiknek már van ilyen kötvényük, mert előfordulhat, hogy hiába van biztosítás, nem fizet a szolgáltató, mert a szerződés valamely pontjának nem felel meg az ügyfél – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. igazgatója. Sokan nem gondolják – mert nem tájékozódtak elég alaposan –, hogy mekkora kárt tesznek maguknak azzal, ha a munkáltatói felmondás helyett közös megegyezésre törekednek volt cégükkel, még akkor is, ha ez az egyezség csak papíron történik. Egyesek, főleg az 50 év körüliek hiúságból egyeznek bele a „közös megegyezéssel” bejegyzésbe – a múltban a „felmondás a munkaadó részéről” szégyen volt -, holott ez eleve kizárja őket a biztosítás kifizetéséből. Németh szerint érdemes mindenkinek bebiztosítania magát létszámleépítés esetére, ám gondosan át kell tanulmányozni a szerződés minden pontját.

A 40 ezer tagot számláló Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás szerint a kormányprogramban egyelőre nincsenek a dolgozók védelmére épült elemek, ezért az elnök szerint sem árt, maguknak a munkavállalóknak is gondolniuk az esetleges munkanélküliség időszakára, akár egy jó biztosítással. Az érdekképviselő úgy véli, a kormány beváltja a köztisztviselőkkel kapcsolatos létszám-leépítési terveit, így az elkövetkező időszakban még tömegek kerülhetnek utcára. Bár a szakszervezetek – így a VDSZ is – mindent megtesznek ennek megakadályozására, nem árt a legrosszabbra is felkészülni. Székely is úgy véli, hogy az 50-es a leginkább veszélyeztetett, a legérzékenyebb, s a legkevésbé „védett” korosztály.

A munkanélküli biztosítás iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés, ám a CLB összegzéséből kiderült, hogy jellemzően a 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő módozatot. A fiatalok körében vélhetően azért népszerűbb ez a biztosítási fajta, mert gyerekeket tartanak el, s hiteleik vannak, s ezeknek a költségeknek legalább egy részét fedezi a 6 vagy 9 hónapra szóló – ez tetszőlegesen választható – jövedelempótló támogatás.

Az alkuszcég adatai szerint – noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege – a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. Az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között – az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:

A még viszonylag újnak számító biztosítási termék, a 22 és 55 év közötti, legalább 1 éve alkalmazásban álló, a munkaerőpiac mintegy kétharmadát kitevő, aktív keresőket célozza meg; valós alternatívát kínálva a munkakereséssel töltött hónapok pénzügyi nehézségeinek átvészelésére.

A munkanélküliségi havi kifizetés összegét a szerződő fél határozza meg, de ez nem lehet nagyobb, mint az előzetesen igazolt nettó jövedelem 70 százaléka. A baleset vagy betegség miatti átmeneti keresőképtelenség esetére szóló havi kifizetés mindig ennek a fele, a baleseti maradandó egészségkárosodás és a baleseti halál esetére pedig a fenti összeg hússzorosa.

Noha a munkaerő-piaci helyzet romlásával párhuzamosan a munkanélküliségi biztosítás iránti kérelmek elbírálása is szigorodott valamelyest, a CLB tapasztalatai szerint 10 alkalmazottból átlagosan hét továbbra is megfelel a szerződéskötéshez szükséges feltételeknek - adta hírül a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének és a 25 biztosító ajánlatát vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft közös közleménye.

Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől
2010 szeptember 07.
Kategória:
Általános

Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől

Az október elsejétől hatályos törvénymódosítás szerint csak azok az autókereskedések szerződhetnek több bankkal is, amelyek hitelközvetítővé válnak, vagyis független többes ügynöknek regisztráltatják magukat, ellenkező esetben csak egy bank hitelét kínálhatják - mondta Mészáros György, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője. Ez az autóvásárlóknak azért fontos, mivel nem tudják, hogy a kereskedő valóban a legjobb konstrukciójú hitelt kínálja, vagy pedig azt az egyet, amelyre leszerződött az adott bankkal. Ezért azt javasolja az ügyvezető, hogy erre a vevő mindenképpen kérdezzen rá.

Miután a többes ügynöki regisztráció megszerzése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által meghatározott személyi feltételtől függ, majd a működés során folyamatos költséggel jár, ezt kevés kereskedő cég vállalja magára. Egy közelmúltban tartott szakmai konferencián 150 autókereskedő egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a kereskedők és a vásárlók számára is a független közvetítők bevonása lenne a legjobb megoldás. Ekkor az autókereskedő a független közvetítő alvállalkozójaként tevékenykedne, és több bank hitelét ajánlhatná a vevőjének.

Oldalak