Féladatok a zuhanó biztosítási piacról
A Magyar Biztosítók Szövetségének immár megszokottan hiányos (káradatokat nem tartalmazó) adatai ezúttal azért is megtévesztőek, mert nem tartalmazzák az azóta tőzsdére lépett, s emiatt hivatalosan csak később jelentő CIG Pannónia adatait. A társaság közgyűlésén azt közölték, hogy a biztosító 8,1 milliárdos díjbevételt realizált az első három hónapban - ez ugyan nem lenne elég, hogy a biztosítgási piacot "visszahozza", ám a mínuszt 3 százalékra csökkentené.
Ennél is kedvezőbb hatással lenne az adat közlése az életbiztosítási piacra, tekintve, hogy a CIG csak az idei II. negyedévben indítja nem életbiztosítási üzletágát. A biztosító adatai nélkül drasztikus, 10,2 százalékos visszaesést mutat az életbiztosítási díjbevétel, amelyet a CIG adatai 3,4 százalékra tudnának szépíteni. A fentiek miatt kissé érthetetlen, hogy miért volt fontos a Mabisznak most, egy héttel a hivatalos adatok előtt publikálnia a gyorsjelentését.
A statisztika így lényegében csak a nem életág tekintetében nevezhető alaposnak. Eszerint a 124,6 milliárd forintos díjbevétel 2 százalékos csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti bevételekhez képest. Az elmaradó 2,54 milliárd forintos díjbevételből ugyanakkor 1,57 milliárd annak köszönhető, hogy továbbra sem állt meg a verseny a kgfb-biztosítások piacán: a közel 4 százalékos visszaesésnek köszönhetően a kgfb-bevételek részaránya az egy évvel ezelőtt 31,45 százalékról 30,8 százalékra olvadt a nem életági díjbevételben.
A Mabisz statisztikái ott is hibáznak, hogy a cégek összpiaci részesedését 217,5 százalékra teszik... Ami bizonyos, hogy a 16,3 százalékos díjbevétel-csökkenés ellenére az Allianz stabilan örzi piacvezető szerepét 52,3 milliárdos díjbevétellel. A második helyen továbbra is a Generali áll 34,3 milliárdos bevétellel. A harmadik helyért folyó versenyben a Groupama-Garancia őrzi 3. helyét, ám előnye már csak 800 millióra olvadt az Aegonnal szemben.
Forrás: Napi Gazdaság
Zsákutcába jutottak az otthon szülések
Egyetlen biztosító sem vállalja az otthon szülések biztosítását, ezért eddig egy bába vagy orvos sem tudott működési engedélyt kérni, bár április eleje óta szabályozott körülmények között is lehetne otthon szülni. Az érdeklődő orvosoknak fogalmuk sincs, lenne-e egyáltalán olyan kismama, aki képes kifizetni a kormányrendelet előírásai miatt több százezer forintosra rúgó árat egy szülésért.
Április elseje óta hatályban van az a kormányrendelet, amely szabályozza az otthon szülést, és engedélyezi születésházak megnyitását, eddig mégsem nyújtottak be sem orvosok, sem bábák egyetlen működésiengedély-kérelmet sem az [origo] információi szerint. Az [origo] által megkérdezett, az otthon szülések kísérése iránt érdeklődő szakemberek szerint ennek nincs köze a Geréb Ágnes szülésznő ellen indított perekhez, a lelkesedés ugyanis megvan, de egyelőre képtelenek megfelelni a feltételeknek.
Az otthon szülést szabályozó rendelet húsz év után először teremt jogilag szabályozott lehetőséget arra, hogy a bábák és szülészorvosok kórházon kívül is kísérhessenek szüléseket. A szabályok szerint intézeten kívüli szülés történhet akár születésházban, akár az anya otthonában, de mindenképpen olyan helyen, ahonnan legfeljebb 20 perc alatt szükség esetén be lehet jutni a kórházba.
Két embernek kell jelen lennie a szülésnél: ők lehetnek szülész-nőgyógyász szakorvosok, vagy olyan szülésznők, akik legalább kétéves szülőszobai gyakorlatot vagy ötven levezetett szülést tudnak igazolni. Rajtuk kívül szükség van egy neonatológusra, vagy kétéves neonatológiai tapasztalattal rendelkező gyerekgyógyászra. Az anyát és a gyereket a szülés utáni három napban mindennap meg kell vizsgálni.
Miután a szabályozás érvénybe lépett, az érdeklődő bábák és orvosok már benyújthatták volna működésiengedély-kérelmüket az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, azonban eddig egyetlen kérelem sem érkezett - közölte az [origo]-val a hivatal.
Senki nem akarja biztosítani az otthon szülést
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Szent Imre Kórház orvosa maga is szívesen nyitna születésházat, vagy kísérne otthon szüléseket, de az [origo]-nak azt mondta, bizonytalan, hogy bele tud-e vágni. Bálint szerint az intézeten kívüli szüléseknek főként a biztosítási és az anyagi oldala bizonytalan, jelenleg nem tud olyan biztosítótársaságról, amelyik hajlandó lenne felelősségbiztosítást kötni kórházon kívüli szülésekre. A szolgáltatók - a bábák, orvosok - viszont biztosítás nélkül nem kaphatnak működési engedélyt.
A szülész-nőgyógyász szerint csak egy biztosítótársaság mutatkozik valamelyest hajlandónak az otthon szülések felelősségbiztosítására, de olyan nagy összegért, amelyet biztosan nem lehet kigazdálkodni. Hozzátette, az egészségügyért felelős tárca segítségével egyeztetések indultak a biztosítókkal, amelyeken megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy az otthon szülés nem olyan "veszélyes üzem", mint ahogy gondolják. A Geréb Ágnes műhibapere körüli hírverés szerinte szerepet játszhat abban, hogy a biztosítók óvatosak.
Nemcsak a Szent Imre Kórház orvosa, hanem a már eddig is otthon szüléseket kísérő bábák sem tudták eddig leküzdeni ezt az akadályt. Sproncz Júlia, a Születésház Egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint nagy a lelkesedés, de biztosítás nélkül a bábák sem kérhetnek engedélyt. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) segítségében bíznak, és azt remélik, hogy a biztosítókkal való egyeztetések sikeresek lesznek. (A Nefmit szerdán levélben kérdeztük az egyeztetésekről, választ azonban eddig nem kaptunk.)
Az [origo] a Generali Biztosítónál érdeklődött az otthon szülés felelősségbiztosításáról. A társaság kommunikációs vezetője, Olt Boglárka közölte, hogy az otthon szülés "más kockázatokat rejt magában, mint amikor a kórházban hozza világra gyermekét az édesanya", így a Generali "jelenleg elérhető egészségügyi szakmai felelősségbiztosítása nem terjed ki az otthon szülésre". Ugyanakkor a szakértőik dolgoznak egy ilyen konstrukció megalkotásán, ezért várhatóan néhány hónapon belül az otthon szülésre is kínálni tudnak majd felelősségbiztosítást.
Drága lesz az utazó neonatológus
Ha végül lesz is olyan társaság, amely hajlandó biztosítani az otthon szülést kísérő orvosok és bábák tevékenységét elfogadható áron, a kormányrendelet más előírásai miatt a költségek továbbra is magasak lesznek. Bálint Balázs szerint a szülésnél és az után három napon át kötelezően előírt látogatások okozhatnak problémát: a szülész, a bába és a neonatológus munkáját és utazási költségeit is meg kell fizetnie valakinek. Ha pedig születésház is működik, azt meg kell vásárolni, és fenn kell tartani - mondta a szülész-nőgyógyász. Az eddigi otthon szülések a szabályozatlanság miatt jóval olcsóbbak voltak, már csak azért is, mert a bábák és szülésznők szinte karitatív alapon, adományokból dolgoztak - tette hozzá. Sproncz Júlia szerint az előírt képesítésekkel és igazolásokkal is lehet probléma. A jogsegélyszolgálat munkatársa szerint több olyan bába is van, aki sok otthon szülést kísért már, de nincs erről ötven igazolása, és nincs kétéves szülőszobai gyakorlata sem. Eddig hiába kutattak, nem találtak olyan neonatológust, akinek az előírásnak megfelelően kétévesnél frissebb újraélesztési vizsgája van. Ilyen tanfolyamot pedig szeptember előtt nem is indítanak az országban.
Több szülés kell
Az [origo] által megkérdezettek azt sem tudták eddig megmondani, egyáltalán életképes lesz-e ez a tevékenység, vagy fenn lehet-e majd tartani egy születésházat veszteség nélkül. Míg a kórházi szüléseket finanszírozza az OEP, az intézeten kívüli szülésre nem ad pénzt, a költségeket - az utazást, a szakemberek munkadíját, az adminisztrációt - valaki másnak kell állnia.
A Születésház Egyesületnél mintegy 200 ezerre becsülik a szülések árát, Sproncz Júlia szerint a kormányrendelet előírásaival a korábbinak többszörösére növekednek a költségek. A Geréb Ágnes köréhez tartozó bábák szerint eddig is lényegében "éhbérért" dolgoztak, és most sem kalkulálnak profittal, csak azzal, hogy a költségeket ki tudják termelni. Az eddigi évi néhány száz szülés kevés ehhez - mondta, hozzátéve, hogy gondolkodnak azon, hogy létrehoznak egy alapot, amelyből segítséget kaphatnának azok az otthon szülők, akik nem tudják kifizetni a költségeket.
Bálint Balázs becslése szerint egyetlen szülés költsége legalább 200-250 ezer forint lesz, és kérdés, hogy a jellemzően több gyereket vállaló, otthon szülést választó párok ennyi pénzt hogyan tudnak előteremteni. "Ha nincs meg a kellő szülésszám, nem lehet kitermelni még a biztosítási összeget sem" - fogalmazott. Bálint szerint az eddigi arányok alapján az összes szülés - Magyarországon évente körülbelül 90 ezer - 1-2 százaléka történik intézeten kívül, vagyis kétezernél kevesebb otthon szüléssel kell számolni évente. "Hosszú távon körülbelül tíz szolgáltató működése képzelhető el" - mondta.
Forrás: Origo
A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.
A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.
A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.
Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.
Az életági biztosítások
Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)
A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.
A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.
A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.
A nem-életági biztosítások
A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.
A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.
A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.
Befektetések
Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.
Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.
Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.
Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.
Jövedelmezőség
Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.
Tőkehelyzet
Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.
A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.
Forrás: HVG.hu
Rendszám nem, biztosítás mehet a kerékpárokra
Az egyik biztosító támogatná a kerékpárosok kötelező felelősségbiztosítását, a másik szerint bringarendszám nélkül nem lehet az autósokéhoz hasonló rendszert bevezetni. Cikkünkből kiderül, hogy valójában már ma is van élő biztosítása akár több százezer kerékpárosnak - ami baleset után óriási segítség -, csak éppen nem tudnak róla.
Tavaly 16 ezer sérüléses baleset történt az utakon, ebből 3500 alkalommal volt érintett kerékpáros, a rendőrség szerint az esetek felében ők maguk okozták a bajt. Baleset esetén könnyebben lehet rendezni a felelősségi viszonyokat két autós esetében, mint akkor, ha biciklis az egyik résztvevő. A kerékpárosnak ugyanis se rendszáma, se biztosítása - vagy legalábbis nem tud az utóbbiról.
Mi a teendő, ha baj van?
A legfontosabb, hogy ha valaki egy balesetben megsérült, kötelezően rendőrt kell hívni (mentőt akkor, ha indokolt). Szintén tárcsázni kell a 107-et amennyiben nincs sérülés, viszont kár keletkezett, és nem tudnak a felek megállapodni abban, hogy ki okozta a bajt. Ha erről nincs vita, akkor a kerékpáros és az autós egymás között rögzítheti a felelősségi viszonyokat, mégpedig írásban, az eset pontos (rajzos és írásos) lejegyzésével.
Erre a legcélszerűbb az ismert kárbejelentőt használni, de egy A4-es lap is megfelelő, ha a szükséges adatokat rögzítik. Amennyiben az autós a hibás, a biztosítója állja a kárt. Bonyolultabb a helyzet, ha a kerékpáros a károkozó, ilyenkor általában letörik a tükör a kocsiról, vagy megkarcolódik a karosszéria. Ma már ezek is százezrekbe kerülhetnek, és mivel a kerékpárosok önszántukból nem kötnek biztosítást, jellemzően zsebből kell fizetniük. Ha nincs biztosítása a kerékpárosnak, de elismeri a felelősségét, "akkor sem kell kötelezően elfogadni azt, ragaszkodhat a másik fél ahhoz, hogy rendőrt hív" - közölte Kádár Tibor, az ORFK munkatársa. Ezt követően a rendőr rögzíti a körülményeket, és a továbbiakban a hatóság vizsgálódik. Előfordulhat, hogy valaki meglógna a helyszínről. "A kárt szenvedett nem tarthatja vissza a kerékpárost, ha az csak szabálysértést követett el. Ezt csak az erre jogosult (például rendőr) teheti meg, ezért ha valaki visszatartja a másikat, akkor akár ő maga követhet el bűncselekményt a kerékpáros személyes szabadságának megsértésével. Kérdés, hogy ezt bevállalja-e valaki azért, hogy a kárigényét érvényesíteni tudja" - mondta Kádár. A főhadnagy szerint, ha van a közelben térfigyelő rendszer, akkor a hatóságnak érdemes ellenőrizni a felvételeket. Csakhogy ilyen nincs mindenhol. Nem lenne-e sokkal egyszerűbb, ha lenne a kerékpárosoknak is felelősségbiztosításuk, amely elrendezi a károkat? Esetleg kötelezővé kellene tenni, vagy csak érdemes megkötni? Ennek jártunk utána.
Kell-e rendszám a biciklikre?
Az autósok egy része szerint a kerékpárokra is azonosítót kellene szereltetni. "Erkölcsi kérdés, hogy egy járművet használó ember (autós vagy kerékpáros) a baleset után miként viselkedik. Amúgy minden embernek van személyi igazolványa, ha akarja, tudja magát azonosítani" - reagált a felvetésre László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Szerinte "egyébként sem létező probléma, hogy rendszeresen elhajtanának a kerékpárosok egy koccanás után". Hasonló véleményen van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), szerintük is csak néhány száz ilyen eset lehet évente. Emellett úgy vélik, akkor lenne értelme az azonosítónak, ha nyilvántartásba is veszik, ám az évente eladott 300 ezer bicikli, valamint a már közlekedő 1,5-2 millió kerékpár tulajdonosának ez "nehezen igazolható többletterhet jelentene". Csakúgy, mint az adófizetőknek eltartani a nyilvántartást.
"Nyugalom, haver, kapsz egy csomó pénzt"
A naponta a forgalomban kerékpározó több százezer ember 99 százaléka márpedig soha nem ment be a biztosítóba azzal, hogy felelősségbiztosítást kössön a biciklijére. Mégis vannak olyan bringások, akik rendelkeznek ilyennel. A Magyar Kerékpárosklub tagságával például 2007 januárja óta együtt jár a felelősségbiztosítás, amely a 6500 forintos éves tagdíj része. "Ez az egyik legnagyobb csáberő a tagságunk mellett" - állítja László János elnök. Szerinte "elég sok kisebb-nagyobb kárfizetést" intéz tagjaik számára szerződött partnerük, az Uniqa Biztosító. "Már a kisebb ügyek is olyan százezer forintba kerülnek, de volt egy 800 ezres kárfizetésünk is. Az egyik tagunk fejjel beleszállt egy szélvédőbe, ami nyilván aranyból volt, mert 800 ezer forintba került" - emlékszik László a történtekre, amelyben nem sérült meg a sisakot viselő biciklis. Az eset viszont rávilágít arra, hogy mennyi pénzt takaríthat meg a biztosított kerékpáros. Nemcsak spórolni lehet a biztosítással, az indulatoknak is elejét lehet venni, derül ki Sinka Károly, a legrégebbi kerékpáros futárszolgálat, a Hajtás Pajtás vezetőjének szavaiból. "Ha koccanás van, már az ordibálás előtt fülig érő szájjal felteszik a kezüket a futáraink: nyugalom, haver, kapsz egy csomó pénzt" - állítja Sinka, ugyanis a 80 futáruk biztosítva van az OTP Garanciánál. Ha baj van, a károkozó betelefonál a cégközpontjukba, ahol elkezdik intéztetni a kárkifizetést a biztosítóval.
Kötelezővé kellene tenni a kerékpárbiztosítást?
László János szerint nem, de önkéntes alapon igencsak ajánlott szerződni. "Nem vagyok híve a kötelező dolgoknak, ám ha valakinek szüksége van pénzügyi háttérre, akkor hozza meg ezt az egyéni döntést. Nekem jó dolog, hogy van, mert nem vagyok gazdag ember, és olyan olcsó ez a biztosítás, hogy nem érdemes mérlegelni" - közölte a kerékpárosklub elnöke. "Ilyen értelmű javaslat eddig nem merült fel, ezért nem vizsgáltuk a lehetőséget. De azt figyelembe véve, hogy nincs forgalmi nyilvántartás a kerékpárokról, egy ilyen rendszer bevezetése véleményünk szerint nehézségekbe ütközne" - ezt már Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője mondta. Vele ellentétben támogatná a kötelezővé tételt Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese, mégpedig "a károsultak védelme érdekében". Kérésünkre a vezérigazgató-helyettes 5-6000 forintos lehetséges éves díjat becsült, és ezért cserébe százmillió forintos térítési limitet (ez egy életre szóló kártérítési járadék esetén jöhet össze - L. Cs.).
Sok biciklisnek lehet biztosítása, csak nem tud róla
A megkérdezett biztosítók válaszaiból ugyanakkor nagyon érdekes dolog derült ki. A ma Magyarországon élő mintegy hárommillió lakásbiztosítás jelentős része ugyanis már eleve tartalmaz (vagy megköthető mellé) egy "magánemberekre vonatkozó általános felelősségbiztosítást". Ez fizet, ha a családi házunk tetejéről leeső hó behorpasztja az ott parkoló kocsit, ha a kutyánk letépi a postás nadrágját, és akkor is, ha kerékpárosként kárt okozunk. A piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Aegon közel egymillió lakásbiztosításának például már eleve része ez a fajta szolgáltatás. Az úgynevezett Lakás- és Szabadidő Biztosításuknak fix díja van, évente 2130 forint. Vereczki András szerint a térítés felső határa 20,8 millió forint, és nincs bónusz fokozat. Hogy mennyi lakásbiztosítással rendelkező ember kerékpározik ma, az nem ismert. Mint ahogy az sem, közülük mennyien tudják, hogy lehet felelősségbiztosításuk egy károkozásra. Az általunk megkérdezett, naponta kerékpárral munkába járók közül egyikük sem tudott arról, hogy biztosítva lenne, holott mindannyiuknak van élő lakásbiztosítása. Érdemes tehát havi néhány száz forintért felelősségbiztosítást kötni, de előbb olvassa végig mindenki a meglévő lakásbiztosításában az apró betűs részt.
Nő a balesetek és a káresemények száma
Kevés biztosítónak van kimondottan a kerékpárosokra szabott szolgáltatása. Az Uniqa biztosítása három éve létezik, felelősségi, jogvédelmi, baleseti, egészségügyi és poggyászelemeket tartalmaz. Jelenleg több ezer ügyfelük van, de ez évről évre nő a káreseményekkel együtt, közölte Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító nem-életbiztosítási főigazgatója. Az ORFK adatai szerint, ahogy egyre többen kerékpároznak (különösen Budapesten látványos a növekedés), úgy nő a biciklisbalesetek száma. A tavalyi 3500 kerékpáros-balesetben 92 biciklis halt meg, idén az első két hónapban már 19-en.
A biztosítók kullognak a biciklisek után
Két kerékre szabott húsvéti csomag
Lemaradtak a biztosítók a kerékpáros robbanásról, alig van megfelelő, komplex biciklis biztosítási csomag a piacon, s azt is csak kevesen veszik igénybe - véli egy alkusz cég. A téma különösen aktuális, hiszen szinte robbanásszerűen megnőtt a nagyvárosi kerekezők és ezzel arányosan az őket érintő halálos kimenetelű balesetek száma is. Közlekedési balesetben tavaly összesen 92, idén pedig már 19 kerékpáros halt meg, de minden közúti baleset ötödében biciklis is érintett. Kevesen tudják, hogy a meglévő kevés lehetőség is alkalmas arra, hogy az okozott káron kívül a biciklis önmagát is bebiztosítsa.
Komolyabban kellene venni a biciklisek jelenlétét a közúti forgalomban, hiszen szerencsére már hétköznap is egyre többen vannak az utakon, az utóbbi négy évben megduplázódott a számuk. Ez azonban nemcsak a többi jármű vezetőjének, hanem maguknak az érintetteknek is figyelmeztetés, mert évről, évre nő a biciklis balesetek száma. Egy országos rendőrségi statisztika szerint tavaly több mint 16 ezer, személyi sérüléssel járó baleset volt a közutakon, ebből 3 ezer 500 esetben volt érintett kerékpáros, és ezek felét maguk a biciklisek okozták – idézte fel az ORFK közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási alkusz Kft. kommunikációs vezetője. A rendőrségi statisztika szerint tavaly 92 kerékpáros halt meg balesetekben, míg az idén már 19-en vesztették életüket. Míg a közlekedési balesetek száma évente csökken, a kerékpárosoké növekszik. Ráadásul, a kerékpáros-balesetek negyedét az érintettek ittasan okozták. Az ittasan balesetet szenvedett kerékpározók aránya 26,7 százalék volt és növekvő tendenciát mutat, ugyanis ez a mutató 2009-ben még 20,5 százalék, míg 2006-ben mindössze 16,7 százalék volt. Az elmúlt négy évben megduplázódott az aktív kerékpárosok száma, s erről a folyamatról a biztosítók egyszerűen lemaradtak – véli Németh. Míg néhány külföldi országban, mint például Svájcban és Lichtensteinben fillérekért árulják a biciklisek számára kidolgozott komplex biztosítási csomagot, és súlyosan megbüntetik azt, akinek nincs rajta a sarki közértben is kapható igazoló matrica, a hazai piacon igen szerény a kerékpárosokra szabott kínálat. Németh ennek ellenére úgy véli, aki akarja, az mindenféle oldalról – károkozóként és elszenvedőként is – akár néhány ezer forintból is be tudja magát és kerékpárját biztosítani, ám a magyar kerekezők körében még nem általános ez a felelősségteljes viselkedés. Pedig nem ártana, ha a nyeregben ülők közül egyre többen gondolnának maguk és mások biztonságára is, különösen így húsvét előtt. Az ünnepek idején ugyanis az ittas járművezetők és még inkább az illuminált állapotban kerekezők miatt megnő a balesetek száma. Bár egy jó balesetbiztosítás önmagában nem védelem, de köztudott, hogy legalább jelentősen csökkenti a bekövetkezett anyagi kárt, illetve segítheti a teljes felépülés finanszírozását. Sokan munkába is már kerékpárral járnak, egy jól megkötött balesetbiztosítás fedezheti a felépülés miatti munkaképtelenség okozta anyagi kiesést, a családi kasszában. Németh szerint a húsvéti készülődésből nem maradhat ki a biztosítás megkötése sem, de a kerekesnek ettől függetlenül is rá kellene „szokniuk” a biztosításra.
A biztosítás evolúciója: férfi-női, uniszex
Az EU-tagállamokban az Európai Bíróság (EB) minapi döntése alapján a közeljövőben valószínűleg vége szakad az életbiztosítók századokra visszanyúló azon gyakorlatának, hogy nemek szerint eltérő díjak ellenében nyújtják szolgáltatásaikat.
A biztosítási tevékenység egyik alapelve mostanáig az volt, hogy a díjat a becsült kockázatokkal arányosan állapították meg. Azonos korú nők és férfiak esetében a férfiak díja magasabb, mivel a statisztikai adatok régóta stabilan azt mutatják, hogy egy férfi nagyobb valószínűséggel hal meg, mint egy vele egykorú nő, ha az egyéb körülmények is azonosak. Az ok egyszerű: az EB 2011. március 1-jei döntésével 2012. december 21-ével hatályon kívül helyezte az úgynevezett Gender Directive 5(2) cikkét. Az érvénytelennek ítélt rendelkezés jelenleg lehetővé teszi a tagállamok számára a direktíva alapesetétől való eltérést; az alapeset megtiltja a nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.
Magyarország élt a direktíva nyújtotta lehetőséggel, és lehetővé tette a magyarországi biztosítók számára, hogy nemek szerint eltérő díjakat alkalmazzanak. Hiteles statisztikai adatok igazolják, hogy a várható élettartam vonatkozásában az életkoron túl a nemi hovatartozás a legfontosabb kockázati tényező. Amennyiben a biztosítók nem vehetik figyelembe a nemi hovatartozást kockázati tényezőként, úgy a jelenleginél sokkal nagyobb bizonytalanságnak lesznek kitéve, amely összességében minden bizonnyal magasabb biztosítási díjakhoz vezet. Halálesetre szóló biztosításnál a nők sokkal nagyobb díjnövekményre számíthatnak, mint amekkora díjcsökkenésben a férfiak reménykedhetnek. Ezáltal összességében a díjak szintje várhatóan a jelenlegi szint fölé kerül. Egy másik következmény lehet az, hogy a magasabb kockázatú, de az indokoltnál alacsonyabb díjat fizetők több, az alacsonyabb kockázatú, de az indokoltnál magasabb díjat fizetők kevesebb biztosítást vásárolnak majd. Ez az önkiválasztási jelenség további kockázatot jelent a biztosítók számára, így azt szintén be kell árazniuk.
Az önkiválasztás kezelése a biztosítókat nemcsak magasabb díjak megállapítására kényszeríti, hanem sokkal kifinomultabb és ezáltal drágább kockázatkezelési eszközök alkalmazására is. A költségterhek némely biztosító számára olyan magasak lehetnek, hogy a piacról való kilépés mellett dönthetnek. Az életbiztosítók fokozatosan kivonulhatnak az érintett piaci szegmensekből, ez az életbiztosítási termékek kínálatának beszűküléséhez vezethet, tovább erősítve a befektetési típusú életbiztosítások – ahol a legnagyobb kockázatot egyébként is maguk a biztosítottak viselik – jelenlegi dominanciáját. Összességében tehát a nemek közötti egyenlőség elve kikényszerítésének meg kell fizetni az árát: az érintett biztosítási típusok díjának emelkedésére, a kínálat beszűkülésére és a fogyasztók számára rendelkezésre álló választási lehetőségek lényeges csökkenésére lehet számítani. Ön, kedves olvasó, pusztán azzal, hogy ezt a cikket elolvassa, hozzájárulhat a probléma eszkalálódásához.
Ha ön olyan hölgy, aki fontolgatja egy halálesetre szóló biztosítás megvásárlását, minden bizonnyal el fog gondolkodni azon, ne hozza-e előre ezt a vásárlást, ugyanis később csak magasabb díjért juthat hozzá ugyanazon szolgáltatáshoz, mint ma. Ha ön olyan úr, aki fontolgatja egy halálesetre szóló életbiztosítás megvásárlását, minden bizonnyal el fog gondolkodni azon, ne halassza-e el ezt a vásárlást, hiszen később alacsonyabb díjért juthat hozzá a szolgáltatáshoz, mint ma. Ha mindkét nem képviselői tökéletes racionalitással viselkednének, akkor az átállás időpontjában csak férfi kötne halálesetre szóló életbiztosítást. Mindenesetre a biztosítóknak ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük az átállásnál: a díjak kialakítása során nem tehetik fel azt, hogy új ügyfeleik között a nemek aránya megegyezik majd a korábbi aránnyal, de még csak azt sem, hogy ez az arány az átállást követő időszakban egybeesik majd a hosszabb idő elteltével kialakuló aránnyal.
Az EB döntése Európa-szerte hatással lesz más biztosítási formákra is, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra, ahol egyébként szintén a gyengébb nem képviselői járnak rosszul (a fiatal férfiak vélhetően túltengő tesztoszteronszintjük miatt lényegesen több balesetet okoznak, mint a megfontoltabb hölgy vezetők), ennek hatása azonban Magyarországon elhanyagolható lesz, mert a biztosítók túlnyomó többsége eddig sem hirdetett nemek szerint eltérő tarifát. Európa bizonyos országainak piacait meg fogja zavarni még a járadékbiztosítások díjmódosulása (ahol viszont épp a hölgyek járnak jobban), nálunk azonban ez a piac lényegében nem is létezik. Az Európai Bíróság döntése nem szól arról, hogy mi lesz a sorsa a már meglevő biztosítási szerződéseknek. Tavaly szeptemberben Juliane Kokott európai főügyész szakvéleményében szorgalmazta a nemek közötti különbségtétel megszüntetésének alkalmazását a már meglévő biztosítási szerződések tekintetében is.
Ha a döntés a meglévő biztosítási szerződésekre is vonatkozna, az pusztító hatású lenne a biztosítási, elsősorban az életbiztosítási iparág számára, mivel jelenleg senki sem tudja, hogy a meglevő szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket hogyan is kellene értelmezni és végrehajtani. Végső soron e bizonytalanságnak is az ügyfelek innák meg a levét. Néhány jogi szakértő véleménye szerint azonban az EB döntése nem feltétlen jár majd ennyire súlyos következményekkel. Az EB ugyanis nyitva hagyott egy kiskaput: lehetőséget adott arra, hogy az európai törvényhozás kijavítsa a direktíva kifogásolt hiányosságát (a direktíva nem adott időbeli korlátozást a nemek kockázati tényezőként való alkalmazásának tiltása alóli mentesülésre), megteremtve ezáltal az összhangot az EB elvárásai és a fogyasztók, valamint a biztosítási szektor számára is kielégítő megoldás között.
Forrás: www.vg.hu
Már 16 ezer T-Mobile-ügyfél választotta a készülékbiztosítás szolgáltatást
Kedvezően fogadta a piac a T-Mobile 2010 augusztusában bevezetett egyedülálló készülékbiztosítás szolgáltatását. Mára 16 ezerre nőtt azon előfizetőik tábora, akik ilyen módon szeretnék bebiztosítani magukat mobiljuk eltulajdonítása, rongálása vagy véletlenszerű károsodása ellen.
A T-Mobile és az ACE European Group közös, T-Mobile-előfizetők számára elérhető készülékbiztosítása újonnan vásárolt mobiltelefonokra igényelhető (a vásárlás időpontjában vagy - bizonyos esetekben - az attól számított 60 napon belül), két változatban. Az Alap csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 490 forinttól elérhető) véletlenszerű károsodások, például elemi kár, leejtés, törés, vízbe ejtés és harmadik személy általi rongálás esetén nyújt biztonságot. Az Extra csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 790 forinttól elérhető) ezenfelül lopás, így többek között rablás és betöréses lopás esetén is megoldást nyújthat a szerződésben foglalt feltételekkel. Amennyiben a biztosítási szerződésben érintett készülékkel a választott konstrukcióba tartozó káresemény történik, a szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a sérült készüléket a T-Mobile megjavítja.
A nem javítható vagy ellopott készüléket típusazonos készülékre cserélik. A szolgáltatás hasonló a cascóhoz, itt is van ugyanis önrész, 4500, illetve 6000 forint értékben. A cég illetékesei a szolgáltatás indításakor arra számítottak, hogy egy év alatt körülbelül húszezer előfizető veszi majd igénybe a szolgáltatást, ami főleg a nagy értékű okos telefonok esetében lehet népszerű
Forrás: Napi Gazdaság
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
Szabályozatlan és ellenőrizetlen a hazai rendezvények felelősségbiztosítása – állítja egybehangzóan egy független biztosítási alkusz és egy rendezvényszervező a West Balkánban történt sajnálatos eset kapcsán. Igaz, hogy Európában egyetlen rendezvényt sem lehet megtartani megfelelő felelősségbiztosítás nélkül, ám az is igaz, hogy hazánkban ennek meglétét és értékét senki nem ellenőrzi, egyetlen engedély kiadásának sem feltétele a biztosítás megléte, sőt utólag is csak egy esetleges baleset kártérítése kapcsán kerül terítékre – állítja a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
A cég szakértője, Németh Péter szerint csak a rendezvényszervezők lelkiismeretén és szakmai felkészültségén múlik, van-e kockázati fedezet még a legnagyobb rendezvények mögött is. Igaz, a biztosítók is óvatosak, nem szerződnek olyan cégekkel, amelyeknek nincsenek rendben a papírjaik, hiányzik például a működési engedélyük. De még akkor sem garantált a kártérítés, ha egy rendezvényre megfelelő biztosítást kötött a szervező, mert ha a mulasztása kapcsán történik tragédia, akkor a szolgáltató megtagadhatja a kifizetést. Sőt, a biztosító a már kifizetett összeget is visszakövetelheti, ha kiderül, ügyfele a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, jogellenesen okozta - olvasható a CLB közleményében. Súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha a rendezvényt az előírt engedélyek nélkül szervezték meg. Tapasztalatok szerint egyre több olyan, akár tömegeket vonzó programot szerveznek, amely mögött egyáltalán nincs, vagy nem megfelelő a felelősségbiztosítás. Az is jellemző ugyanis, hogy a felelősök spórolásból vagy tapasztalatlanságból alulbecsülik a résztvevők várható létszámát, így aztán a biztosítást is mélyen a valós érték alatt kötik meg. Ezeket az összefüggéseket senki nem ellenőrzi és gyakorlatilag teljes az anarchia e téren – jelentette ki Németh.
A CLB szerint mielőbbi szigorú szabályozásra lenne szükség, mert ebben a helyzetben legfeljebb az emberek saját élet-, vagy balesetbiztosítása adhat némi biztonságot. Igaz, ez esetben is lehetnek kizáró okok, mint például az, ha a baleset szenvedője valamilyen bódítószert használt, esetleg figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat – véli a szakértő. A rendezvényszervező szakma felhígulására és a szabályozatlanságra panaszkodik egy tapasztalt profi szervező is, aki szerint azonban gyakran megbízóik is hibásak a hiányos biztosítás miatt. Egy megbízható, profi cégnek általában van egy egész évre szóló alap felelősségbiztosítása, ami megfelelő egy békés konferencia, klasszikus zenei koncert és egyéb kulturális eseményre, de kevés egy olyanra, amelyen a résztvevők testi épsége is veszélybe kerülhet. A közlemény szerint az ilyen alkalmakra a lelkiismeretes rendezvényszervező a megrendelő költségére extra kiegészítő biztosítást kötne, ám az esetek többségében a megbízó nem hajlandó erre költeni, inkább vállalja a kockázatot és a felelősséget egy esetleges balesetért, s a majdani kártérítésért.
A szervezők kifogásolják a hatóságokkal való együttműködés hiányát is. Egy közepes méretű kulturális, sport vagy egyéb eseményről is részletes, legalább 40 oldalas forgatókönyvet kell készíteni, s megküldeni az illetékes hatóságoknak, többek között a területen illetékes önkormányzatnak is. A szakértő szerint két-három hatóságot kivéve szinte soha nem kapnak visszajelzést arról, tudomásul vették-e az illetékesek az eseményt, annak nagyságát, s vajon bármiféle készültségre lehet-e számítani egy esetleges baleset során. Pedig a munkájukat és egy rendezvény biztonságát segítené, ha minden hatóság, amelyik megkapja az előzetes jelentést, jelezné, milyen előírásokat kell betartani a rendezvény biztonsága érdekében - olvasható a közleményben. A profi rendezvényszervezők úgy vélik, a szigorúbb szabályozással ki lehetne szorítani a kókler, megbízhatatlan és felelőtlen szervezőket. A CLB szakértője pedig úgy véli, egy jó szórakozóhelynek és a színvonalas rendezvénynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő biztosítás.
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
25,8 milliárd forintos bruttó díjbevétellel zárta a tavalyi évet a CIG Pannónia, amely kellemes értéknek tekinthető a 2009-es 12 milliárd forinthoz képest. A negyedik negyedévben 3,1 milliárd forint értékben szerződtek az ügyfelek befektetési egységhez kötött biztosításra, amellyel az új szerzések 2010-ben 10 milliárd forint fölé kúsztak. Az adatok között mazsolázva azonban kevésbé kedvező tényezőket is felfedezhetünk: az új biztosítási szerződések 99,6 százaléka unit-linked termék volt, ráadásul a teljes portfólióban majdnem 80 százalékos súlyt képviselt a Brokernet, amely elbizonytalaníthat egyes szereplőket a több lábon állást illetően.
Ugyanakkor a nem-életbiztosítási tevékenység felfuttatása és más, kapcsolódó biztosítási tevékenység indítása kellemes diverzifikációs lehetőséget teremt. A Pannónia tőkehelyzetének jót tett a tavalyi részvénykibocsátás, amelynek révén a hazai tevékenység mellett a szlovák és a román piaci térnyerés is jó időre finanszírozhatónak tűnik. A tavalyi évet egyébként a társaság majdnem 4,9 milliárd forintos veszteséggel zárta, ebben azonban a unit-linked biztosítások specialitásai mellett a tőzsdei bevezetés költségei, illetve a 400 millió forintot meghaladó bankadó is szerepet kap. Az Equilor elemzői szerint a ma megjelent számok alátámasztják az elmúlt hetekben látott felpattanást a CIG Pannónia részvényeiben, a közeljövőt illetően azonban mérsékeltebb tempóra számítunk, mivel nem biztos, hogy ezek a számok meggyőzik a kétkedők amúgy népes táborát.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
Nehéz évet zártak a biztosítók tavaly a természeti katasztrófák és a különadó miatt. Az egész biztosítási szektort tekintve a kifizetett kártérítések mértéke csaknem 40 milliárd forint volt.
A tavalyi évben komoly hatással voltak a természeti károk a biztosítókra, hiszen négyszer annyit fizettek ilyen esemény miatt bekövetkezett veszteségre, mint az eddigi években. Egyben az is kiderült, hogy jól vizsgázott a szektor, hiszen a nagy mennyiségű kárrendezésre is felkészültek, a feladatot jól teljesítették.
A biztosítási helyzet egyébként is ideális az országban, bár a régiónkénti eltérés számottevő. Általánosan a lakások 65%-a van biztosítva, a román 15-20%-os átlaggal és a nyugat-európai 70-80%-os normával szemben.
Az árnyoldalt a casco biztosítások jelentik, hiszen az a szektor mintegy 7%-ot csökkent az elmúlt évben. A növekvő árverseny és a mély árszint azonban csalogathatja az ügyfeleket, remélhetőleg a minőség romlása nélkül.
Az állam viszont nem könnyíti meg a biztosítók dolgát, hiszen a különadóval a teljes szektor bevételeinek felét zsebeli be. Hosszú távon abszolút nem tartható ekkora adó fizetése.